Az idiopathiás inflammatorikus myopathiáknak a leggyakoribb formái a polymyositis és a dermatomyositis. Ritka betegségeknek mondhatók, incidenciájuk 1-9 eset/millió/év, prevalenciájuk 2,4-10,7 eset/százezer fő. Egyéb autoimmun szisztémás betegségekhez hasonlóan az idiopathiás inflammatorikus myopathiák is gyakrabban fordulnak elő a női nemben, főként a 25-45 éves korosztályban. Nem meglepő tehát, hogy fogamzóképes korú nők is megbetegednek. A szakirodalomban több cikk és esettanulmány foglalkozik a terhesség és az autoimmun betegségek kapcsolatával. Ezen belül a myositis és a terhesség egymásra való hatása viszonylag feltérképezetlen. Az eddigi adatok alapján elmondhatjuk, hogy a fetus prognózisa korrelál az édesanya betegségének aktivitásával. Ha a terhesség alatt aktív a betegség, akkor nagyobb a kockázata a spontán abortusnak, méhen kívüli terhességnek, intrauterin növekedési retardációnak és a koraszülésnek.
Jelen tanulmányban 15 páciens (8 polymyositis, 5 dermatomyositis) klinikai és nőgyógyászati/terhességi adatait, valamint a terhességek előtt, alatt és után alkalmazott terápiát vizsgáltuk retrospektív módon egy általunk szerkesztett és a nemzetközi myositis munkacsoport által validált kérdőív segítségével és a klinikai dokumentáció áttekintésével. Statisztikai számítások az SPSS 17.0 szoftver segítségével történtek. Logisztikus regresszió analízist, a Pearson-féle chi-négyzet tesztet és a Mann-Whitney tesztet használtuk. Statisztikailag szignifikánsnak a p≤0,05 értéket tekintettük.
A páciensek átlagéletkora a betegség diagnózisakor 25,73 év volt. Összesen 41 terhesség jött létre, melyek közül 21 esetben fordult elő magzati komplikáció. 20 esetben az édesanya betegsége aktív fázisban volt. A vizsgált nők között 5 terhesség indukálta myositis fordult elő. Terhességek alatt leggyakrabban alkalmazott farmakoterápiás kezelés a kortikoszteroid volt.
Eredményeink alapján aktív anyai betegség (p=0,019), illetve polifázisos betegséglefolyás esetén (p=0,001) gyakoribb a terhességi komplikáció. Azon polymyositisben szenvedő pácienseinknél, akiknek egyáltalán nem volt bőrtünete szignifikánsan többször fordult elő magzati károsodás (p=0,019).