Krónikus lymphocytás leukémiában szenvedő betegek immunfenotípus-jegyeinek és prognosztikai markereinek vizsgálata

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Laboratóriumi medicina, klinikai mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kiss Alexandra

Előadás adatai

Előadás címe: 
Krónikus lymphocytás leukémiában szenvedő betegek immunfenotípus-jegyeinek és prognosztikai markereinek vizsgálata
Összefoglaló: 

A krónikus lymphocytás leukémia (CLL) klinikai lefolyását tekintve rendkívül heterogén betegség. Az elmúlt évtizedek alatt számos prognosztikai faktort fedeztek fel, melyek segítségével a betegség lefolyása és a várható túlélés megjósolható. Ezek közé tartozik a perifériás vérből készített kenetben megszámolható Gumprecht-rögök aránya és a szérumban mért timidin-kináz (TK) enzimaktivitás is. Célom az volt, hogy 47 beteg különféle prognosztikai faktorait megvizsgálva ezek között összefüggéseket keressek. A munkám során perifériás vérkenetből 200 lymphocyta megszámolásával meghatároztam a Gumprecht-rögök arányát. Áramlási citometriai analízissel meghatároztam a CD45, CD19, CD11c, CD25 sejtfelszíni fehérjék expressziójának intenzitását és hematológiai automata eredményeiből a fehérvérsejtszámot, a nagy festetlen sejtek arányát (LUC%) valamint klinikai adatokat vetettem össze. A vizsgált paraméterek közül szignifikáns összefüggést találtam a magasabb LUC% és a kezelésig eltelt rövidebb idő (time to treatment – TTT; p<0,0001), magasabb TK-aktivitás (p=0,049), alacsonyabb normál B-sejtarány (p=0.005), alacsonyabb T-sejtartány (p=0,007), a kóros B-sejteken észlelt alacsonyabb CD45-expresszió (p=0,005) és a kóros és normál B-sejtek CD45-expressziójának alacsonyabb aránya (p=0.006) között. A TTT szignifikánsan rövidebbnek mutatkozott magasabb TK aktivitás (p=0,007), alacsonyabb normál B-sejtarány (p=0,003) és alacsonyabb normál T-sejtarány (p=0,011) mellett. Az általam vizsgált betegek Gumprecht-rög aránya és többi prognosztikai faktor között nem találtam szignifikáns összefüggést. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a normál B- és T-sejtek magasabb aránya meghosszabbítja a diagnózistól az első kezelésig eltelt időt, a nagy festetlen sejtek magasabb aránya és a magasabb TK aktivitás viszont kedvezőtlen jel, mivel ilyen esetekben a TTT rövidebb. Előbbi esetben a kedvezőbb kórlefolyás hátterében egyrészt a szekunder immunhiányos állapot kisebb mértéke, illetve a normál sejtek kóros sejtek ellen kifejtett immunválasza állhat, míg utóbbi esetben a kedvezőtlen lefolyást a kóros sejtek megnövekedett osztódási hajlandósága, agresszívabb viselkedése magyarázhatja.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Szánthó Eszter
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Laboratóriumi Medicina Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Hevessy Zsuzsanna
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Laboratóriumi Medicina Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program