Kontrollált hypothermia alkalmazása a Debreceni Egyetem Kardiológiai és Belgyógyászati Klinikáján

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Kardiovaszkuláris medicina (kardiológia, szívsebészet)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Reha Ágnes

Előadás adatai

Előadás címe: 
Kontrollált hypothermia alkalmazása a Debreceni Egyetem Kardiológiai és Belgyógyászati Klinikáján
Összefoglaló: 

Bevezetés: A területen hirtelen szívhalált követő sikeres újraélesztés után a kontrollált hypothermia alkalmazása ajánlott az agyi funkciók megőrzése érdekében. Ennek kivitelezésére több protokoll és technikai eszköz is rendelkezésre áll. A hűtés két technikáját évek óta alkalmazzák a Debreceni Klinikai Központban: a Kardiológián Cincinnati SubZero, a Belgyógyászati Intenzíven a klasszikus hideg infúziós-zsigeri hűtéses módszerrel.
Cél: Kutatásunk célja a két Intenzív osztályára (ITO) került, hypothermiás kezelésben részesült betegek adatainak összegyűjtése és elemzése volt. A hűtés módjai közti különbséget nem kerestük a nagy betegszámbeli eltérés, és a betegek eltérő bekerülési oka miatt. Önmagában a hűtést követő ébredést/ túlélést vizsgáltuk.
Betegek és módszerek: Vizsgálatunkba 2011.09.01-2014.09.30. között 140 beteg került be, akiknek adatait retrospektív módon gyűjtöttük a MEDSOL rendszerből. 104 beteg a Kardiológiáról, 36 a Bel ITO-ról került ki. A végkimenetel alapján 3 csoportot hoztunk létre: a) elhunytak; b) sikeres hűtés után ébredő- és c) nem ébredő betegek. A kiérkezési EKG alapján alkottunk további 3 alcsoportot: 1) kamrafibrilláció, 2) asystolia vagy PEA, és 3) egyéb ritmus.
Eredmények: 140 betegből 105 férfi és 35 nő. Az átlagéletkor: 59,4 év. 57 beteg halálozott el, 75 sikeresen ébredt, 8 nem ébredt. A túlélés 59,28% volt. A 6 pulmonális embóliás beteg mindegyike exitált. 96 betegnél egyértelműen megállapítható volt a cardiális halálok. Asystolia vagy PEA esetén az ébredési arány 53,66%, kamrafibrillácó esetén 63,16% volt. A rossz vesefunkció(GFR 30 alatt 80% exit) és a kardiogén shock(46,40% túlélt, 53,60% exit) kialakulása negatív hatással volt a végkimenetelre , de a laikus újraélesztés megkezdése javította a túlélést(70,37% túlélt). A hypothermia szövődményeként nem volt különbség a pneumoniák arányában (33-33%), de több szepszis volt az exitált csoportban (36,8% vs. 6,7%).
Következtetés: Eredményeink alapján a kontrollált hypothermia esetében a megkezdett laikus újraélesztés javítja, a csökkent vesefunkció, a kardiogén shock és a szepszis rontja a betegek túlélését / ébredését.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Sipka Sándor
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet, Kardiológiai Klinika
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Szűcs Attila
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Belgyógyászati Intézet, Központi Intenzív Osztály

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program