A hererák incidenciája sajnálatos módon növekszik, mára a leggyakoribb fiatalkori solid tumor lett. Kezelésének sikerességében az elmúlt két évtizedben radikális javulás volt tapasztalható. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a kemoterápiás és sebészi beavatkozás, habár a túlélést javítja, a fertilitásra legtöbbször negatív hatással van.
Jelen tanulmányunkban vizsgáltuk az összefüggést a heretumor markerek értéke és a cryopreservatiokor rögzített spermaparaméterek között.
A 2001-2013 között klinikánkon heretumor miatt végzett semicastratiok paramétereit retrospektív módon elemeztük. A tumormarker értékeket (béta-HCG, AFP, NSE), a szövettani típust, az oldaliságot és a páciensek életkorát vetettük össze a cryopreservatiokor észlelt sperium koncentrációval, spermiumszámmal, a progresszív és a teljes motilitással. A statisztikai elemzéshez multiparaméteres lineáris regressziót alkalmaztunk.
A 12 év alatt dokumentált 168 betegből 64 páciens kapcsán állt rendelkezésre adat a spermafagyasztás eredményéről. Átlagéletkoruk 29 év volt 16 és a 47 éves kor között. Szövettani eredményeiket elemezve a seminomák 54,24%-os aránya volt a legmagasabb. Oldaliság tekintetében a bal oldali tumorok kissé gyakrabban fordultak elő (56,36%).
A statisztikai elemzés során kiderült, hogy egyedül az oldaliság és a motilitás jellemzői között van szignifikáns összefüggés. Bal oldali tumorok esetén szignifikánsan jobbnak bizonyult a progresszív motilitás (p=0,009), illetve a totál motilitás (p=0,005). A többi paraméter tekintetében nem találtunk statisztikailag értékelhető összefüggést.
Vizsgálatunk eredményei alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a magasabb tumormarkerekből nem következnek egyértelműen a rosszabb spermaparaméterek, tehát a kiterjedtebb betegség nem feltétlenül jelent rosszabb prognózist a betegek fertilitására. Nagy valószínűséggel más intratesztikuláris folyamatok, illetve a háttérben meghúzódó genetikai és epigenetikai eltérések játszanak szerepet a heretumoros betegek nemzőképességében. A bal oldali heretumorok kapcsán észlelt jobb motilitás érdekes gondolatokat vet fel, nagyobb esetszámú vizsgálatra van szükség az eredmények megerősítéshez.