A bor a szőlő erjesztésével készült alkoholos ital, hazánk nemzeti jelképeinek egyike.
A borokat – nemcsak mint élvezeti cikként tartjuk számon, előtérbe kerül élettani hatása miatt is. A borok kémiai összetételét tekintve, található benne: alkohol, cukor, savak, glicerin, víz, csersav és tannin. A borok savtartalmát a borkősav, almasav, citromsav, ecetsav befolyásolja. Az összetett kémiai összetételű anyagok különböző relaxometriás értékekkel jellemezhetőek, ezek megértése és elemzése alapvető információkkal szolgál az élő rendszerek megismerése terén az alacsony mágneses térerőn történő biológiai vizsgálatok esetében is.

Célunk volt a borok T1 és T2 relaxációs idejének mérése a Föld mágneses terén.
Feltételeztük, hogy az egyes borfajták különböző relaxációs értékekkel bírnak, melyek
összefüggésbe hozhatóak a kémiai összetétellel.

Vizsgálatunkban a Föld mágneses terén mérő MR készüléket használtuk. Fél év alatt 30 üveg bort sikerült mérés alá vetnünk. T1 és T2 relaxációs mérések történtek. Minden egyes bor esetén 5 mérés készült, mely eredményekből mediánt számoltunk. A borfajták (fehér - rosé- vörös) csoportjaiból F-próba számolása után Mann Whitney U tesztet végeztünk. Az irodalom szerint a borokban lévő, idővel növekvő ecetsavból - hígítási sort készítettünk, a T1-T2 relaxációs görbéket a savkoncentráció változásával próbáltunk összevetni.

A vizsgált csoportok a F próba szerint varianciájukban nem tértek el. A Mann Whitney U teszt eredményeként szignifikáns különbséget a fehér – rosé borok összehasonlításában tapasztaltunk (p < 0,05). A vizsgált ecetsav hígítási sor esetén egyenes arányosság figyelhető meg az oldatokban lévő ecetsav és a T1,T2 relaxációs idők növekedése között.

A különböző borfajták relaxációs idejének mérése a Föld mágneses terén informatív eredménnyel bír, a T1 és T2 relaxációs idejüket tekintve a csoportanalízis szempontjából különbségeket találtunk. A relaxációs időben való különbségeket befolyásolja a borokban lévő ecetsav tartalom mennyisége, mi szerint az ecetesedés a T1 és T2 relációs idők növekedését okozza.
Eredményeink segítenek az élő rendszerek alacsony térerőn mutatott relaxometriás tulajdonságainak feltárásában és értelmezésében.