A rákos megbetegedések száma az elmúlt évtizedekben is folyamatosan nőtt a világban. A szájüregi rákos megbetegedések számos biológiai rizikófaktora ismert, melyek például a rossz szájhigéné és dentális állapot, a dohányzás és alkoholizmus. Bármilyen mentális eltérés a dohányzás független rizikó faktora lehet, mely utóbbi tényező és alkoholizmus hátterében szociális tényezők állhatnak.
A vizsgálati személyeknél rögzítettük a demográfiai, kórtörténeti és betegségre vonatkozó adatokat, a fogászati anamnézisben pedig külön a betegek státuszát fizikális és RTG vizsgálattal. Ennek alapján kariológiai, endodonciai és parodontológiai fogászati státuszt vettünk fel. A vizsgálatba 33 szájüregi laphámsejtes karcinómás (OSCC) beteget (27 férfi, 6 nő), 30 illesztett kontroll személyt (24 férfi, 6 nő) és 29 fiatal, egészséges és szájüregi elváltozástól mentes személyt (11 férfi, 18 nő) válogattunk be. A felvett státuszok alapján DMFT-t, DMFS-t, plakk (PlI) és gingivális indexeket (GI) számoltunk. A betegcsoportban a jelen panaszok fellépését és alakulását, a társuló betegségeket és ismert kockázati tényezők expozícióját (alkoholfogyasztás, dohányzás, szájhigiénés módszerek, és állandó gyógyszerek) két kérdőív segítségével mértük fel (n=67 kérdés).
A betegek átlagéletkora 62,09 év volt. Esetükben a DMFT átlagosan 26,40; a DMFS 119,56, a GI 1,35; míg a PlI 0,88 volt. Az illesztett kontroll személyek átlagéletkora 62,67 évnek felelt meg. Náluk a DMFT átlagosan 23,5; a DMFS 100,3; a GI 0,61 és a PlI 0,46 volt. A nem illesztett, fiatal kontrollok értékei a következőek voltak: átlagéletkor 24,09; DMFT átlagosan 4,59; DMFS 7,85; GlI 0,09 és a PlI 0,03. Az OSCC-s betegek 66,67%-a, az idős kontrollok 26,67%-a, míg a fiatal kontroll csoport 6,90%-a dohányzott napi rendszerességgel. Az OSCC-s betegcsoportban 42,42% fogyasztott alkoholt az elmúlt egy évben szinte napi rendszerességgel, míg az idős kontroll csoportból csupán 3,33%, a fiatal kontroll csoportból pedig senki nem fogyasztott napi rendszerességgel alkoholt. Az iskolázottság is fontos tényezőnek bizonyult, mivel az aluliskolázott személyek alábecsülik a rizikófaktorok jelentőségét, és ezért azok elhagyását sem tartják fontosnak.