Humán barna zsírsejtek citokintermelésének vizsgálata ex vivo

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Molekuláris biológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Veress Roland

Előadás adatai

Előadás címe: 
Humán barna zsírsejtek citokintermelésének vizsgálata ex vivo
Összefoglaló: 

Humán vizsgálatok rávilágítottak az elhízás és az aktív barna zsírszövet mennyiség közötti erős negatív korrelációra, mely a barna zsírszövet által hővé alakított energia felszabadulással magyarázható. A barna zsírsejtek számos, apróbb lipid cseppet és nagyszámú mitokondriumot tartalmaznak, melyekben nagy mennyiségben fejeződik ki az Ucp1 termogenikus fehérje. Egér modellben bizonyított, hogy a barna zsírszövet aktív endokrin szövetként képes funkcionálni, és az általa kibocsátott faktorok képesek a teljes szervezet metabolikus profilját befolyásolni.
Célunk volt a barna zsírszöveti differenciáció hatásának vizsgálata a gyulladásos citokinek szekréciójára ex vivo differenciáltatott humán fehér és barna adipocitákban. Ezenfelül meghatároztuk a kibocsájtott citokinek mennyiségét barna differenciálódást indukáló, a közelmúltban egerekben azonosított hormonok (irisin, BMP7) jelenlétében.
Lágyék illetve hasfali sérv műtétekből nyert szubkután zsírszövet mintákból zsírszövet eredetű mezenchimális őssejteket izoláltunk, melyeket fehér és barna zsírsejt irányba differenciáltattuk. A differenciáltatási médiumok cseréje során, az 1. és 2. hét után az adipociták felülúszóit begyűjtöttük (fehér és barna differenciáció ± irisin és BMP7 kezelés) és a tápfolyadékba szecernált IL-6, IL-8, TNFα, MCP-1 és IL1-ß mennyiségének meghatározását ELISA módszerrel végeztük. Egy differenciálódó adipocita donor esetében minden nap, azonos időközönként gyűjtöttük be a felülúszót és friss tápfolyadékot adtunk, így az egy nap alatt termelt citokinek mennyiségét határoztuk meg.
Eredményeink azt mutatják, hogy az ex vivo differenciáltatott barna zsírsejtek és irisin kezelt fehér zsírsejtek nagymértékben termelnek IL-6, IL-8 és MCP-1 gyulladásos citokineket. A BMP7 kezelt sejtek ugyanakkor kevesebb gyulladásos mediátort szekretáltak. Ismert, hogy egerekben az IL-6 termelés kedvezően befolyásolhatja az inzulin szenzitivitást, míg a fokozott IL-8 és MCP-1 elősegítheti makrofágok odavándorlását a differenciálódó barna sejtek környezetébe. A makrofágok esetleges alternatív úton történő aktiválódása noradrenalin termelést válthat ki, mely fokozhatja a barna adipociták hő termelő képességét is.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Fésüs László
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kristóf Endre Károly
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program