A dendritikus sejtek (DS-ek) professzionális antigén prezentáló sejtek, melyekről 1973-as felfedezésük óta világossá vált, hogy az immunrendszer számos folyamatában játszanak kulcsszerepet. DS-eken alapuló terápiás alkalmazásokkal számos immunológiai vonatkozású betegség kezelése valósulhat meg, illetve alkalmazásuk terápiás előnyt jelenthet a jelenleg alkalmazott protokollokkal szemben. Monocitából történő DS előállításra számos eljárás ismert, azonban e módszerek hatékonyságát jelentősen korlátozza az előállítható DS-k limitált mennyisége. Erre a problémára megoldást jelenthet embrionális őssejtekből történő DS-ek létrehozása.
A DS-ek differenciálása citokinek által vezérelt folyamat; in vivo a legfontosabb szerepe az Flt3 ligandnak van, mely az Flt3 receptor tirozin kinázon keresztül fejti ki hatását. A laboratóriumunkban végzett korábbi megfigyelések szerint az embrionális őssejt eredetű DS progenitorok nem reagálnak Flt3 ligand kezelésre és nem is expresszálják az Flt3 fehérjét. Ezen megfigyelések összhangban vannak az irodalmi adatokkal, hiszen az eddig publikált egér embrionális eredetű DS előállításához szinte kizárólag GM-CSF citokint használtak. Fontos kiemelni, hogy GM-CSF úgynevezett gyulladásos DS-ek létrejöttét segíti elő, ezzel szemben a klasszikus DS-ek kialakulásához az Flt3 útvonal szükséges.
Munkánk során célul tűztük ki Flt3 receptort kondicionálisan expresszáló, indukálható embrionális őssejt klónok létrehozását. Kísérleteink során a targetoló vektort a Gateway Cloning technológia alkalmazásával hoztuk létre. Ezt követően a géneket és szabályozó elemeket tartalmazó vektort helyspecifikus rekombinációval építettük be a genetikailag módosított ZX.1 nevű embrionális őssejtbe. Az így létrejött indukálható rendszer lehetővé teszi az Flt3 gén bekapcsolását doxiciklin hozzáadásával. PCR analízis révén több független klónnál igazolni tudtuk az Flt3 indukálhatóságát. Jelenleg e transzgén hatását tanulmányozzuk embrionális őssejtekből differenciáltatott DS prekurzorokban.