Hemostasis parameterek és endothel aktiváció bal pitvari abláció után pitvarfibrilláló betegeken

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Kardiovaszkuláris medicina (kardiológia, szívsebészet)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Hajas Orsolya

Előadás adatai

Előadás címe: 
Hemostasis parameterek és endothel aktiváció bal pitvari abláció után pitvarfibrilláló betegeken
Összefoglaló: 

Bevezetés: A pitvarfibrilláció (PF) kezelése céljából végzett percután transzkatéteres bal pitvari (BP) ablációk (ABL) során kulcsfontosságú a tüdővénák elektromos izolálása. Intézetünkben ezt fagyasztáson alapuló cryoballon katéterrel (CB) vagy rádiófrekvenciás (RF) katéterrel végezzük. Szövődményként előfordulhat mind manifeszt mind szubklinikus agyi iszkémia, aminek hátterében a beavatkozás kapcsán kialakuló hemostasis változások és endotel aktiváció szerepet nem tisztázott.
Célkitűzés: Fibrinolítikus és endothel aktivációs markereket vizsgáltunk perifériás és BP vérmintákban PF miatt, különböző technikával végzett ABL-k kapcsán .
Módszerek: Vizsgálatunkban 17 PF-ban szenvedő beteg adatait értékeltük, akiken, CB (7) vagy RF (10) ABL-t végeztünk. Valamennyi hemostasisra ható és vérlemezke-gátló szert a beavatkozás előtt elhagytuk. Az ABL-k előtt vért vettünk a vena femoralisból és a BP-ból, majd iv. heparint adtunk 300 sec feletti ACT érték eléréséig. A mintavételeket az ABL után megismételtük. Az alábbi fibrinolítikus és endothel aktivációs markereket határoztuk meg: plazmin-antiplazmin (PAP) komplex, solubilis E selectin és solubilis VCAM.
Eredmények: A PAP-komplex átlagos BP koncentrációja a beavatkozás után (419,05±179,44 ng/mL) szignifikánsan magasabb volt a beavatkozás előtti értékeknél (vena femoralis 236,26±107,24 ng/mL, p<0,001; BP 274,52±116,72 ng/mL, p=0,001). Hasonlóan magasabb volt a solubilis E-selectin koncentráció a beavatkozás után (32,31±13,01 ng/mL), a beavatkozás előtti értékekhez képest (vena femoralis:30,24±11,72 ng/mL, p=0,045; BP:29,48±11,72, p=0,016). A VCAM-1 koncentráció szintén emelkedett a beavatkozás után (790,06±195,29 ng/mL), a kiinduláshoz képest (vena femoralis:751,18±171,87 p=0.021; BP:746,88±18,75 p=0,025).
A 10 PVAC és 7 CB abláció között nem találtunk szignifikáns eltérést.
Következetés: Eredményeink igazolják az alvadási rendszer és fibrinolízis aktiválódását (PAP-komplex), és az endothel sérülést jelző fehérjék (solubilis E-selectin, VCAM-1) felszabadulását BP ABL kapcsán az intraoperatív heparinizálás ellenére.
A CB és RF technika között szignifikáns különbséget a jelenlegi mintaszám mellett nem sikerült kimutatnunk.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Csanádi Zoltán
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet, Kardiológiai Klinika
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kiss Alexandra
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program