Alfa-melanocyta stimuláló hormon hatásának vizsgálata a gyulladásos folyamatok különböző szakaszaiban Caco-2 modellen

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Farmakológia, gyógyszerhatástan
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Debreceni Ildikó

Előadás adatai

Előadás címe: 
Alfa-melanocyta stimuláló hormon hatásának vizsgálata a gyulladásos folyamatok különböző szakaszaiban Caco-2 modellen
Összefoglaló: 

A vékonybél epithel sejtjei fontos szerepet játszanak a bél immunrendszerének működésében. A rendszer sejtjei gyulladásos mediátorokat termelnek, amelyek serkentik vagy gátolják az epithel sejtréteg szekréciós tevékenységét valamint permeabilitását. A gyulladás modellezésére in vitro Caco-2 bélhám sejteket alkalmaztunk, melyen a gyulladást IL-1β és TNF-α gyulladásos citokinekkel és lipopoliszachariddal (LPS) indukáltuk.
Kísérleteinkben az alfa-melanocyta stimuláló hormon gyulladás moduláló hatását vizsgáltuk. Korábbi vizsgálatainkban igazoltuk, hogy az α-MSH MC-1 receptora a sejtek apikális és bazális oldalán is lokalizálódik, meghatároztuk az α-MSH leghatékonyabb koncentrációját transzepitheliális elektromos ellenállás (TEER) méréssel. Az így kapott eredmények értékelését követően meghatároztuk az α-MSH IL-6 és IL-8 termelésre, a zonula ocludens-1 tight junction fehérje átrendeződésre, illetve az NF-κB szignálútvonalra kifejtett hatását a gyulladásos Caco-2 sejteken.
Munkánk során megfigyeltük, hogy az előbb említett kísérletek közül az NF-κB útvonal aktivációjának gátlása mutatja legmarkánsabban az α-MSH gyulladásos folyamatokra kifejtett hatását, amely indokolttá tette az NF-κB útvonal aktivációjának további vizsgálatát. Az immunfluoreszcens módszerrel festett mintákon a sejtmag/citoszol intenzitás arányok statisztikai elemzésével szignifikáns különbséget tapasztaltunk. A gyulladásos citokinek és az α-MSH tight junction fehérjék átrendeződésére kifejtett hatásának vizsgálatát kiterjesztettük a claudin-4 és β-catechinre is.
Újabb eredményeket kaptunk az RTCA impedancia mérő alkalmazásával. A gyulladás indukálását követően a citokinek és az α-MSH hatását követtük a sejtindex értékek ismeretében. Az impedancia mérés lehetővé tette a TEER méréshez hasonlóan a kezelések több napos követését. Az itt kapott görbéket a TEER mérési eredményekkel összevetettük, melyek hasonló tendenciát mutattak a kezelés után és a kezelést követő második napon.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Váradi Judit
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Gyógyszertechnológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program