Tejsavbaktériumok hatása humán monocita eredetű dendritikus sejtek funkcionális sajátságaira

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Kísérletes immunológia, mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Dihel Diána

Előadás adatai

Előadás címe: 
Tejsavbaktériumok hatása humán monocita eredetű dendritikus sejtek funkcionális sajátságaira
Összefoglaló: 

Az egészséges bélflóra hozzájárul az emésztéshez, a patogének megtelepedésének gátlásához, és létfontosságú metabolitok termeléséhez, ezért jelenlétük elengedhetetlen az immunrendszer fejlődéséhez. Az egyik legjelentősebb probiotikus hatású Gram-pozitív baktériumtörzs a vékonybélben is jelenlévő Tejsavbaktériumok/Lactobacillusok. Előnyös tulajdonságaik kifejtéséhez a baktériumok kapcsolatba kerülnek a bélrendszer belső felszínét bélelő hámsejtekkel, valamint a lamina propria rétegben található immunsejtekkel, mint a természetes és szerzett immunitás működését összehangoló dendritikus sejtekkel (DS). A DS-ek sejtfelszíni és intracelluláris receptoraikkal képesek felismerni a bélrendszerben élő baktériumok immunválaszt indukáló komponenseit. A DS-ek alpopulációi közül a CD103+ dendritikus sejtek TGF-β és all-transz-retinsav (ATRA) jelenlétében elősegítik a szabályozó T-sejtek differenciációját, míg a CX3CR1 receptort kifejező DS-ek a Th17 sejtek differenciációjának kedveznek.
Kísérleteinkben a humán monocita eredetű DS-ek (moDS) válaszát vizsgáltuk különböző Lactobacillus fajok és ATRA jelenlétében, illetve hiányában. Áramlási citometriával kimutattuk, hogy a moDS-ek kostimulációs (CD80, CD86) és aktivációs (CD83) markereinek kifejeződése baktériumok hatására emelkedett, amit a retinsav jelenléte fokozott. Az ATRA a moDS-ek felszínén a CD103 és a CX3CR1 sejtfelszíni receptorok kifejeződését is növelte. ELISA módszerrel végzett vizsgálataink igazolták, hogy a DS-ek által szekretált pro-inflammatorikus (TNF-α, IL-1β ,IL-6) citokinek, az IL-8 kemokin és a T-sejt polarizáló (IL-12, IL-23, IL-10) citokinek mennyisége a kezelések hatására növekedett. RT-QPCR technikával a baktériumok hatására kifejeződő gének változásait is elemeztük, de szignifikáns eltérést a vizsgált fehérjék és citokinek (NOD2, NLRP3, IFN-α, IFN-β) génszintű kifejeződésében nem mértünk. Az ATRA metabolizmusában részt vevő RALDH2 és a nukleáris retinsav receptor gének (RAR, RXR) relatív expressziója esetén sem találtunk szignifikáns eltérést. Eredményeink szerint a különböző Lactobacillus fajok a humán moDS-ek baktérium ellenes gyulladásos válaszát indukálták, amelyet a retinsav jelenléte fokozott.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Rajnavölgyi Éva
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Immunológiai Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Tóth Márta
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Immunológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program