Háttér: A xanthomák sárga, sárgásbarna papulák, nodolusok, plakkok, melyeket a dermisben felszaporodó lipidet tároló makrofágok alkotnak. A bőrgyógyászatban általános dogmaként elfogadott, hogy a xanthomák hátterében a lipid metabolizmus zavarai állnak.

Cél: Tanulmányunkban a szemhéjakra lokalizálódó xanthelasma és a megváltozott lipid metabolizmus közötti kapcsolatot vizsgáltuk.

Betegek és módszer: A vizsgálatba 82, a DE KK Bőrgyógyászati Klinikáján megjelent, xanthelasma palpebrarummal rendelkező beteg került bevonásra. A vizsgálatok klinikai adatokra (életkor, nem, BMI, haskörfogat), a kórtörténetre (xanthelasma fennállásának ideje, családi halmozódás, dohányzás, alkoholfogyasztás), a társuló betegségekre (hyperlipidemia, diabetes mellitus, pajzsmirigy betegség, hypertonia, ischaemias szívbetegség, arteriosclerosis), és laboratóriumi lipid eltérésekre (koleszterin, triglicerid, LDL, HDL) irányultak.

Eredmények: A vizsgálatban résztvevő betegek (n=82) átlag életkora 53,37 év, 79,27% nő, 20,73% férfi. BMI: 18,07-38,58 között, amiből 18 beteg (21,95%) esett a normál testsúly (18,50 – 24,99) kategóriába. A xanthelasma 51 betegnél (62,20%) állt fenn több mint 12 hónapja és 17 betegnél (20,73%) mutatott családi halmozódást. A társuló betegségek közül a betegek 31,71%-ában hypelipidaemiát, 20,73%-ában diabetes mellitust, 17,07%-ában pajzsmirigy betegséget, 45,12%-ában hypertoniát, 24,39% cardiovascularis betegséget találtunk az anamnézisben. A laboratóriumi lipid értékek közül a referencia tartományhoz viszonyítva a koleszterin (<5,20) a vizsgált betegek 64,63%-ában, a triglicerid (<1,70) 39,02%-ában, az LDL (<3,40) 60,98%-ában volt magasabb, míg a HDL (>1,30) a betegek 31,71%-ban alacsonyabb volt.

Megbeszélés: Eredményeink bár alátámasztják, hogy a zsíranyagcsere eltérések kapcsolatban lehetnek a xanthelasmák megjelenésével, ugyanakkor nem erősítik meg ennek dogmaként való elfogadását. Felvetve egyéb tényezők szerepét a xanthelasmák kialakulásában, a beteganyagunk genetikai vizsgálata is folyamatban van.