A perifériás artériás rezisztencia változásának a hatása az artériás stiffness paraméterekre.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Kardiovaszkuláris medicina (kardiológia, szívsebészet)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Tóth Sára Rebeka

Előadás adatai

Előadás címe: 
A perifériás artériás rezisztencia változásának a hatása az artériás stiffness paraméterekre.
Összefoglaló: 

Bevezetés: Az artériás merevség paraméterei - mint a pulzushullám terjedési sebesség (PWV) és az
augmentációs index (Aix) - az utóbbi években a preklinikus atherosclerosis meghatározásának
szerves részévé váltak. Vitatott, hogy az Aix és az ehhez kapcsolható stiffness paraméterek mennyire
stabilak, értékük függ-e a perifériás érellenállástól
.
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy a perifériás ellenállás változtatása mellett, különböző
módszerekkel megfigyeljük az artériás stiffness paramétereket és összehasonlítsuk ezek változásait.

Módszerek: Tíz egészséges fiatal alanyt vontunk be vizsgálatunkba. Először standard körülmények
között nyugalomban, majd a végtagok melegítését követően, végül pedig a végtagokon elhelyezett
vérnyomásmérő mandzsetták felfújását követően végeztünk non-invazív centrális vérnyomás-, illetve
artériás stiffness méréseket. Az arteria carotis communis és az arteria femoralis átmérőkből, illetve
azok változásából, valamint a centralis pulzusnyomásból disztenzibilitási koefficienst (DC) és
elasztikus modulust számoltunk (Ep). A PWV-t ultrahangos módszerrel (PWVUH) és Arteriograph
segítségével (PWVA) határoztuk meg, míg az Aix mérésére Arteriograph (AixA) és Sphygmocor (AixS)
segítségével került sor.

Eredmények: A közvetlenül mért elaszticitási paraméterek (DC és Ep) és az UH-os módszerrel
elvégzett PWV-mérés esetében sem volt érdemi változás. Az AixS a perifériás ellenállás csökkentését
(AixS0=7,8± 9,91 vs. AixS1= -2,5±10,81 p≤0,034), majd hirtelen növelését (AixS1= -2,5±10,81 vs.
AixS2=8,2±9,68 p≤0,015) követően is szignifikáns mértékben változott. Az Arteriograph segítségével
mért reflexiós idők vasodilatatio hatására közel szignifikáns mértékben megnyúltak
(RT0=150,9±29,45msec vs. RT1=162,1±24,82msec p≤0,054), ami miatt a PWVA is hasonlóan csökkent
(PWVA0=7,59±1,53 m/sec vs. PWVA1=6,99±1,2 m/sec p≤0,056).

Következtetés: Az Aix jelentős mértékben függ a perifériás ellenállástól, így nem tekinthetjük az
artériás merevség önálló paraméterének. A nem közvetlenül, hanem hullámreflexión alapuló PWV
meghatározási módszerek instabilnak tekinthetők, nemcsak az elasztikus erek merevségét
reprezentálják, hanem a perifériás rezisztenciát is.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kerekes György
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Belgyógyászati Intézet, Belgyógyászati Angiológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program