Fotoferezis kezelés hatásának vizsgálata szisztémás szklerózisban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Kísérletes immunológia, mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kozenkai Lívia

Előadás adatai

Előadás címe: 
Fotoferezis kezelés hatásának vizsgálata szisztémás szklerózisban
Összefoglaló: 

Bevezetés: Több korábbi vizsgálat is igazolta az extrakorporális fotoferezis (ECP) terápia hatékonyságát szisztémás szklerózisban (SSc), ennek ellenére nincs konszenzus a terápia alkalmazását illetően. Munkánk során SSc betegekben vizsgáltuk a hosszabb távú ECP kezelések klinikai és immunológiai hatásait, továbbá az állapotjavulás tartósságát.
Módszerek: A vizsgálatba 9 SSc-ben szenvedő beteget vontunk be, akik 6 hetente részesültek fotoferezis kezelésekben, és összesen 12 terápiás ciklust (24 ECP kezelést) kaptak. A klinikai nyomon követés során a bőrérintettség alakulásának vizsgálatára módosított Rodnan-féle bőrpontszám (MRSS) és ultrahangos bőrvastagság meghatározás szolgált. A laboratóriumi vizsgálatok céljából a ciklusok előtti napon, és az utolsó kezelést követő 6. és 12. hónap után történtek vérvételek. Laboratóriumi kontrollként 16 egészséges személy szolgált. Áramlási citometriával történt a perfériás lymphocyta alcsoportok meghatározása (NK, NKT, Th1, Th2, Th17, Tr1 és CD4+CD25bright Treg sejtek). Az IL-10 és TGF-béta szintek mérése és az autoantitestek kimutatása ELISA technikával, a komplement szintek mérése nefelometriával történt.
Eredmények: Az ECP első 6 ciklusát követően további javulást figyeltünk meg a betegek MRSS értékeiben, és UH vizsgálati eredményeiben. A kezelések hatására a Th17 sejtek aránya csökkent, míg a Tr1 és CD4+CD25bright Treg sejteké emelkedett. A Tr1 esetében a sejtarány az első 6 kezelési ciklust követően nem érte el az egészséges kontroll értéket, csak a kezelés további folytatását követően. Az NK, NKT, Th1 és Th2 sejtek nem mutattak szignifikáns változást. Az egy éves nyomon követés végére a betegek bőrérintettsége és klinikai állapota érdemben nem rosszabbodott, azonban a kezelések által kiváltott laboratóriumi változások csak az első fél évig bizonyultak tartósnak.
Következtetés: Az első 6 ciklus során tapasztalható eredményesség esetén javasolt a kezelés megszakítás nélküli folytatása, mellyel a klinikai tünetek további javulása és a Tr1 sejtarányok teljes normalizálódása érhető el. A követés során megfigyelt laboratóriumi eredmények alapján megfontolandó az évenkénti emlékeztető ECP ciklusok elvégzése.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Papp Gábor
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Belgyógyászati Intézet, Klinikai Immunológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program