Önbevallás alapján és szegregált telepeken lévő lakóhely alapján azonosított romák egészségi állapotának összehasonlítása

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Szekunder prevenció (családorvoslás, preventív medicina)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Fehér Sándor
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kis Gyöngyi

Előadás adatai

Előadás címe: 
Önbevallás alapján és szegregált telepeken lévő lakóhely alapján azonosított romák egészségi állapotának összehasonlítása
Összefoglaló: 

A hazai roma népesség egészégi állapota nem jól ismert, aminek egyik oka, hogy nincs elfogadott definíciója a roma etnicitásnak. A segítségükkel képzett csoportokban megfigyelt indikátorok megbízhatósága nem ismert.
Vizsgálatunk célja az volt, hogy összehasonlítsuk ugyanazon közösségben az önmagukat romának valló és a telepi körülmények között élő romák egészségi állapotát; illetve hogy leírjuk a kétféle roma etnicitás milyen kapcsolatban van a nemmel, korral, képzettséggel, túlsúllyal, centrális elhízással és a rejtett hipertónia (HIP) és cukorbetegség (DM), valamint a rosszul kezelt HIP és DM előfordulásával.
Forráspopulációnkat az Alapellátás-szervezési modellprogram szolgáltatta, melyben a felnőttek – köztük az önbevallás alapján romák - egészségi állapota, illetve ettől függetlenül ugyanazon településeken a protokoll feltételeinek megfelelő roma telepeken élők egészségállapota került felmérésre kardiometabolikus indikátorok szempontjából. Adatainkat többváltozós logisztikus regressziós modellek segítségével értékeltük.
Vizsgálati elemszámunk 751 fő volt. Elemzésünk alapján a korral gyakoribbá válik a túlsúly (EH=1,017; p=0,009), a centrális elhízás (EH=1,056; p<0,001), a HIP (EH=1,109; p<0,001), a rejtett HIP (EH=1,031; p<0,001), a rosszul kezelt HIP (EH=1,097; p<0,001), a DM (EH=1,090; p<0,001), a rejtett (EH=1,055; p=0,001) és rosszul kezelt DM (1,098; p<0,001). Nők esetében kisebb az esély a DM rejtett kialakulására (EH=0,305; p=0,017) és a túlsúlyossá válásra (EH=0,6; p=0,003). Az érettségi nélküli középiskolai végzettség növelte a rejtett HIP lehetőségét (EH=2,681; p=0,003). A telepi körülmények között élő romák esetében a rejtett diabétesz kockázata magasabb (EH=3,870; p=0,073), centrális-elhízás kockázata alacsonyabb (EH=0,712;p=0,051) volt határérték szignifikánciával, mint az önmagukat romának vallók esetében. A többi végponton nem láttunk eltérést a két roma minta adatai közt.
Elemzéseink szerint az önmagukat romának vallók egészségi állapota nem tér el jelentősen a szegregált telepi körülmények között élő romák egészségi állapotától. Alig néhány indikátor esetében volt megfigyelhető némi különbség a két módon definiált csoport között.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Sándor János
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program