XIII-as faktor szintek és polimorfizmusok hatása a mélyvénás trombózis kockázatára

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Laboratóriumi medicina, klinikai mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Somodi Laura

Előadás adatai

Előadás címe: 
XIII-as faktor szintek és polimorfizmusok hatása a mélyvénás trombózis kockázatára
Összefoglaló: 

Bevezetés: Véralvadás XIII-as faktora (FXIII) két potenciálisan aktív A alegységből (FXIII-A) és két hordozó/gátló B alegységből (FXIII-B) álló tetramer (FXIII-A2B2). A FXIII-B feleslegben van. A trombin és Ca2+ hatására aktiválódott FXIII fő funkciója a fibrin szálak keresztkötése és az α2-plazmin inhibitornak a fibrinhez kötése, s ezáltal az újonnan képződő fibrin védelme a véráram nyíró hatásával és a fibrinolítikus degradációval szemben. FXIII hiányban súlyos vérzékenység lép fel. A FXIII és a trombózis viszonya kevésbé jól ismert. Intézetünkben korábban kimutatták, hogy az emelkedett FXIII szintek nőkben fokozzák az artériás trombózis esélyét és a FXIII-A p.Val34Leu, ill. a FXIII-B intron K nt29756 C>G polimorfizmusa magas fibrinogén szintek esetén véd a miokardiális infarktussal szemben.
Célkitűzés: Munkánk fő célja a plazma FXIII aktivitás, a FXIII-A2B2 és FXIII-B antigén szintek, ill. a FXIII-B polimorfizmusok (p.His95Arg és intron K nt29756 C>G) és a vénás tromboembóliák (VTE) összefüggéseinek vizsgálata volt.
Módszerek: A vizsgálatokba 200 VTE-t elszenvedett képalkotó módszerekkel diagnosztizált beteget és 186 egészséges kontroll személyt vontunk be. A FXIII aktivitást ammónia felszabadulási mérő módszerrel, a FXIII-A2B2 és a totál FXIII-B antigént szendvics ELISA-val mértük. A statisztikai számításokat SPSS 19.0 programmal végeztük.
Eredmények: A korra és nemre korrigált FXIII aktivitás és FXIII-A2B2 antigén szintje a VTE csoportban 115±27% és 114±27% volt, szemben a kontroll csoportban mért 104±23%-kal és 103±23%-kal; a különbségek statisztikailag magasan szignifikánsak (p<0,001). A totál FXIII-B antigén a VTE csoportban 100%, a kontroll csoportban 108% volt (p=0,002). A FXIII aktivitás és FXIII-A2B2 antigén szint felső harmadában szignifikánsan mintegy 2x-esére növekedett a VTE esélye, az esélyhányadosok (OR) és 95% konfidencia intervallumok (CI) 2,14 (1,19-3,85) és 2,00 (1,13-3,57) voltak. Az emelkedett totál FXIII-B szintnek védőhatása volt: OR (CI): 0,28 (CI: 0,14-0,54). A FXIII hatását a FXIII-B polimorfizmusok tükrében is értékeltük.
Konklúzió: Az emelkedett FXIII szintek a VTE rizikó faktorának tekinthetők.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Muszbek László
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program