Szegregáció hatása az egészségi állapotra

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Primer prevenció, egészségügyi szervezés és menedzsment
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Katona Cintia

Előadás adatai

Előadás címe: 
Szegregáció hatása az egészségi állapotra
Összefoglaló: 

Az egészségügyi alapellátásnak az Egészségügyi Világszervezet 1978-ben kibocsátott Alma-Atai Nyilatkozata szerint azt kell kitűznie célul, hogy az általa ellátott közösségek minden fontos egészségproblémáját kezelni tudja, egészségfejlesztő, megelőző, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatások nyújtásával. A jelenlegi magyar alapellátás ezt a teljeskörű ellátást számos ok miatt nem tudja biztosítani, és a nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés is korlátozott a hátrányos helyzetű népességcsoportok számára. Az alapellátás működésének javítására egy modellprogram indult 2012-ben hazánkban a svájci kormány finanszírozásával, amelynek keretében négy kistérségben működő háziorvosok praxisközösségi társulásai népegészségügyi szakemberek bevonásával rutinszerűen nem hozzáférhető megelőző és rehabilitációs célzatú szolgáltatásokat is nyújtanak. A kistérségek kiválasztásánál szempont volt a hátrányos helyzetű lakosság átlagnál magasabb arányú jelenléte. A jelen kutatás során megvizsgáltuk, hogy a kiválasztott térségekben hogyan változott a szegregált körülmények közt (telepeken) élők létszáma 2005-től 2012-ig (a program indulása évéig). Ehhez két telepfelmérés adatait hasonlítottuk össze, melynek adatai alapján – egy kivétellel –az érintett térségekben telepeken élők létszáma legalább másfélszeresére nőtt. A terepfelmérés során regisztrált romák arányát összehasonlítottuk a 2011-es népszámlálásból származó, önbevallás-alapú megyei etnikai adatokkal, melyek rávilágítottak arra, hogy a modellprogramba beválasztott praxisközösségekben a romák részaránya jelentősen magasabb, mint az adott megyében élő, önbevallás szerint romák aránya. Megvizsgáltuk azt is, hogy a modellprogram keretében szervezett egészségfejlesztési rendezvények mennyire voltak sikeresek a részvétel szempontjából. Ehhez az adott praxisközösségben a futamidő alatt szervezett rendezvényeken résztvevők számát hasonlítottuk össze a praxisközösségek eltérő futamideinek figyelembe vételével. Az eredmények alapján az ellátottakat a legnagyobb arányban a Berettyóújfalui praxisközösségnek sikerült elérnie, és ugyancsak itt voltak legnagyobb arányban romák a résztvevők között.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kósa Karolina
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Megelőző Orvostani Intézet, Egészségfejlesztési Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program