Katéteres abláció alkalmazhatósága incessant kamrai tachycardiák terápiájában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Kardiovaszkuláris medicina (kardiológia, szívsebészet)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Szokodi Gábor

Előadás adatai

Előadás címe: 
Katéteres abláció alkalmazhatósága incessant kamrai tachycardiák terápiájában
Összefoglaló: 

Az incessant kamrai tachycardiák (VT) kezelése a kóroktól függetlenül komoly kihívást jelent. Az antiarrhytmiás gyógyszerek, overdrive pace-elés, szedáció és keringéstámogató kezelés gyakran nem képesek uralni a ritmuszavart. A VT ablációja elektromos vihar során sok nehézséggel járhat, de ez jelentheti a beteg számára az utolsó lehetőséget.

Betegek és módszerek:
Az elmúlt 8 év során 48 beteg került felvételre elektromos viharral, közülük 35 postinfactusos kamrai tachycardia, 4 incessant RVOTT (jobb kamrai kiáramló pálya tachycardia), 8 incessant bal kamrai epicardialis tachycardia és egy postinfarctusos incessant kamrafibrilláció (VF) volt. Az átlagos szívfrekvencia 175 volt (140-190) a postinfarctusos esetekben, 195 (180-210) az infarctus nélküli esetekben. Az acut coronaria syndromát minden esetben coronarographiával zártuk ki. Elektroanatómiai térképezés készült (CARTO rendszerrel) minden bevatkozás közben, egy RVOTT esetet kivéve, ahol a konvencionális technika is elegendőnek bizonyult. Minden esetben pace mapping-et alkalmaztunk, a postinfarctusos betegeknél entrainment mapping-et is. Hat betegnél a folyamatos hypotenzió miatt ballon pumpa került behelyezésre a beavatkozást megelőzően.

Eredmények:
Az incessant VT-k és VF ablációja minden esetben sikeres volt. Három beteg elhunyt az ablatio után progresszív szívelégtelenség miatt az 5., 6. illetve a 7. napon. A 35 postinfarctusos esetből 30-nál és a VF betegnél az inferior vagy anterior heg (12 és 18 eset) határzónáját magába foglalta az effektív ablációs terület. A VF betegnél a ritmuszavart indító extrasystole ablációja bizonyult hatékonynak. 8 postinfarctusos és két idiopathiás beteg esetében az intracardiális ablatio nem volt sikeres (nem volt megegyező a pacemapping a szív endocardiális felszínéről), ezekben az esetekben az epicardiális behatolást során értük el a sikert.

Konklúzió:
Eredményeink is alátámasztják, hogy az RF abláció megkísérelendő az incessant VT-k korai terápiájában. Ha az endocardiális abláció nem effektív, az epicardiális megközelítés is szóba jön. A bal kamrai ejekciós frakció eredményeink alapján is jelentős szerepet játszik a VT abláció utáni rövid, illetve hosszútávú túlélésben.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Csanádi Zoltán
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet, Kardiológiai Klinika
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Gellér László
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Semmelweis Egyetem Kardiológiai Kőzpont

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program