A koraszülés Magyarországon gyakoriságát és következményeit tekintve népbetegség. Az intenzív neonatológiai ellátás fejlődésével ma már akár az extrém kis súlyú koraszülöttek túlélési esélyei is rohamosan nőnek, későbbi fejlődésükről azonban még keveset tudunk. Jelen kutatásunkban a kis születési súlyú, 2500 gramm születési súlyt el nem érő újszülöttek értelmi és pszichomotoros fejlődésének vizsgálatára vállalkoztunk, melyet kétéves korban folytattunk le a koraszülött utógondozói státuszvizsgálat keretében a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Neonatológiai Szakrendelésével szoros együttműködésben.
62 fő, 2012-ben a DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán született, a vizsgálat időpontjában két évet betöltött gyermeket (31 fiú, 31 lány) vizsgáltunk meg. A vonatkozó szakirodalommal összhangban születési súly alapján három csoportba soroltuk őket, így 20 fő kis születési súlyú (LBW, 1500-2500g), 19 fő igen kis születési súlyú (VLBW, 1000-1500g), és 23 fő extrém kis születési súlyú (ELBW, 1000g >) újszülött képezte a vizsgálati mintát.
A gyermekeket a Brunet-Lézine pszichodiagnosztikai csecsemőfejlődési teszttel vizsgáltuk meg egyénileg a mozgás, a szenzomotoros koordináció, a beszéd és a szociabilitás területeinek felmérésére. A vizsgálat részét képezte továbbá egy anamnézis és egy betegségteher-kérdőív felvétele az anyával (vagy elsődleges gondozóval).
A szakirodalom alapján azt várjuk, hogy jelentős összefüggést találunk majd a születési súly ill. a gesztációs hét és a fejlődési kvóciens értékei között. A kórházban töltött napok számának és a szoptatás időtartamának összevetésével szeretnénk továbbá következtetni az anya-gyermek kapcsolat erősségére, és ennek a gyermek fejlődésére gyakorolt esetleges hatására, valamint a kis születési súly terhének családi rendszerre kifejtett hatására. Végezetül pedig szeretnénk megtudni, hogy az időben megkezdett korai fejlesztés eredményezhet-e szignifikáns javulást a kétéves vizsgálaton elért fejlődési eredményekre nézve, azaz facilitálható-e a fejlődésben való felzárkózás az elérhető fejlesztési programok igénybevételével.