A statisztikai adatokat figyelembe véve elmondhatjuk, hogy egészségügyi intézményen belül sok esetben van szükség az újraélesztés alkalmazására. A betegek hirtelen keringés és/vagy légzésmegállása szinte kivétel nélkül minden szakterületen előfordul. Arányaiban azonban nem egyenlő számban. Vannak olyan osztályok, ahol sokkal többször van szükség reanimációra és van, ahol szinte csak elvétve fordul elő. Véleményem szerint a súlyos betegeket ellátó területek személyzete felkészültebb a BLS technika alkalmazásában, míg a krónikus betegellátó helyeken dolgozók kevésbé ismerik a lépéseket. Összességében pedig úgy gondolom, sajnos az egészségügyi személyzetnek súlyos hiányosságai vannak az újraélesztés ismereteiből. Sajnos hazánkban nem fordítanak kellő figyelmet az egészségügyi dolgozók rendszeres képzésére ebben a témakörben. Vannak jó tapasztalatok is. Ismeretes számomra több olyan kórház is, ahol az ajánlásnak megfelelően évente egyszer újra oktatnak minden munkatársat. Kutatásomat is e témakörben végeztem. Megvizsgáltam az egészségügyi személyzet alaptudását, hozzáállását az újraélesztés terén. Az eredményeim bizonyítékul szolgálnak arra a tényre, hogy sajnos erősen hiányos a munkatársak tudása és ennek következtében kevésbé magabiztosak, kevésbé bátrak. A gyakorlatban sok lépést hibásan végeznek. A kollégák tökéletesen csak akkor fogják tudni ellátni a klinikai halottat, ha ismereteiket folyamatosan fejlesztik és rendszeresen gyakorolnak. Nem mindegy, hogy milyen tudással és szakmai hozzáállással rendelkeznek. Dolgozatomban rávilágítok a meglévő hibákra, hogy más számára is láthatóvá váljon, milyen nagy szükség van a rendszeres oktatásra. Célom, hogy munkatársaimat arra ösztönözzem, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy elsajátítsák az újraélesztés ismereteit és gyakoroljanak a magabiztos viselkedés érdekében. Segíteni szeretném azt a szándékot, hogy még több valóban sikeres reanimáció történjen egészségügyi intézményen belül és kívül is.