Bevezetés:
Vizsgálatunkban nevelőszülőknél és lakásotthonban nevelkedő gyermekek viselkedési sajátosságainak vizsgálatát tűztük ki célul. Előzetes tanulmányok (Kang és mtsai., 2014; Ptacek és mtsai., 2014) alapján feltételezve, hogy a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek esetében alacsonyabb a rendellenes viselkedések mértéke, mint a lakásotthonban nevelkedő gyermekek esetében. Továbbá az ismeret-hatásra (Sim és mtsai., 2002) alapozva, azt is feltételeztük, hogy a nevelőszülők reálisabban ítélik meg a gyermekek viselkedési sajátosságait, mint a lakásotthonos nevelők. A sikertelen elhelyezéseket tekintve, korábbi kutatási eredményekre alapozva (Rákó, 2010; Rooij, 2015; Rock és mtsai., 2013; Lin, 2012; Attar-Schwartz, 2013) azt feltételeztük, hogy a sikertelen elhelyezések kapcsolatban állnak a gyermekek viselkedésproblémáival és más élettörténeti tényezőkkel. Végül a jövőképet illetően azt feltételeztük, hogy a nevelőszülőknél nevelt gyermekek több, az iskolai életpályával kapcsolatos jövőbeli tervet fogalmaznak meg, mint a lakásotthonban nevelkedő gyermekek (Rákó, 2010; Ptacek, 2014).
Anyagok és módszerek: 11 és 16 év közötti nevelőszülőknél nevelt (30 fő) és lakásotthonban nevelkedő gyermek (30 fő) töltötte ki a Gyermek viselkedés kérdőívet és a Képességek és nehézségek kérdőívet a viselkedéses jegyek felmérésére. Emellett a gyermekek nevelőszülei és lakásotthonos nevelői kitöltötték ezen eszközök szülői változatait. A jövőkép vizsgálatára Tóth László Jövőképet feltáró kérdőívét alkalmaztuk.
Eredmények:Eredményeink szerint a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek esetében alacsonyabb a rendellenes viselkedések mértéke, mint a lakásotthonban nevelkedő gyermekek esetében, ugyanakkor az iskolai életpályával kapcsolatos jövőbeli terveket illetően nincs szignifikáns különbség a két csoport között. A nevelőszülők értékelése és a gyermekek önmegítélése a viselkedési sajátosságokat illetően hasonlóan alakult, ugyanez volt megfigyelhető a lakásotthonos nevelők és a lakásotthonos gyermekek esetében is. Ugyanakkor szignifikáns kapcsolatot találtunk a sikertelen elhelyezések és a gyermekek externalizáló viselkedése között, valamint megmutatkozott a kapcsolat egyéb háttértényezőkkel is.