Napjainkban a globalizáció, a rohanó világunk az élet minden területére hatással van. Az embereknek egyre több feladatot, azonos időben kell elvégezniük. Az életükben nagy a verseny és szoros határidőkben kell teljesíteniük. Emellett a társadalmunk tagjai egyre közönyösebbek egymás iránt, előfordulhat az is, hogy mindenféle segítség nélkül kell megoldani problémájukat, legyen szó magánéletről vagy munkahelyi feladatokról.
Ebből kifolyólag a stressz nagymértékben hat az emberek életére, és befolyással van az egészségükre is. Ennek a hatásnak egyre növekvő része a munkahelyen éri az egyéneket.
A témám a munkahelyi stressz, amelyet kérdőív segítségével vizsgáltam meg és mértem fel több, mint száz kitöltő adatai alapján. A Copenhagen Psychosocial Questionnaire II. (COPSOQ II.; Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II.) magyar verzióját használtam fel és egészítettem ki pár demográfiai adat megkérdezésével úgy, mint: életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség.
A kérdőív nyomtatott formában került kiosztásra. A kitöltők legnagyobb része egy debreceni általános iskolában főként tanárként, pedagógiai asszisztensként dolgozik, emellett többen töltötték ki az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségen, valamint a Debreceni Közlekedési Zrt. által foglalkoztatott autóbuszvezetők és egyéb munkahelyeken dolgozók.
A COPSOQ II. a Munkahelyi követelmények, Szervezet és munkakör, Együttműködés és vezetés, Munka-magánélet egyensúly, Bizalmi légkör, Egészségi állapot és jóllét, Erőszak és zaklatás hét fő dimenzió által vizsgálja a munkahelyi pszichoszociális tényezőket. A 92 kérdésre adott minden válasz 0-tól 100-ig terjedő értéket kap. A kérdőív értekei, a tételek átlagolásával lettek kiszámolva.
Vizsgálatom célja, hogy felmérjem az egyes személyek, hogyan élik meg a stresszt. A hipotéziseim, hogy a nők és a férfiak közül az utóbbiak stresszesebbnek érzik magukat, ugyanis a szakirodalom szerint ők azok, akik nehezebben dolgozzák fel a stresszt és a nehézségeket. Emellett azokra a kérdésekre is keresem a választ, hogy a beosztás, az iskolai végzettség, a családi állapot szerint hogyan alakul a stressz megoszlása a célcsoportban.