Bevezetés: A Sjögren-szindróma (SS) több szervrendszert érintő autoimmun betegség, amely elsősorban az exocrin mirigyeket érinti, szem-és szájszárazsággal jár. A kórképre jellegzetes antitestek az Ro(SSA) és a La(SSB). Gyakran társul egyéb szisztémás (rheumatoid arthritis (RA)) és szervspecifikus (Hashimoto-thyreoditis) autoimmun betegségekhez. Nőkben 9-szer gyakoribb.
Célkitűzés: Célunk az volt, hogy a SS-ban előforduló különböző ízületi manifesztációkat jellemezzük.
Módszerek: Vizsgálatunkba 142 beteget vontunk be, akiket az ízületi panaszok illetve a társuló RA alapján 3 csoportba soroltunk: 29 ízületi panasz nélküli (SS), 84 polyarthritisszel társult- (SS+pa) és 29 RA-val társult Sjögren-szindrómás (SS+RA). A betegcsoportok ízületi manifesztációit, laborparamétereit, terápiáját hasonlítottuk össze. A statisztikai elemzéshez SPSS17 szoftvert használtunk. Szignifikánsnak a p<0,05 értéket tekintettük.
Eredmények: Az ízületi panaszok nélküli Sjögren-szindrómás betegek és a SS+pa csoport között az anti-CCP, RF, CRP, We, IgG, anti-SSA, anti-SSB értékek esetében nem volt érdemi eltérés, míg Hashimoto-thyreoditis (p=0,017), veseérintettség (p=0,019), bőrtünetek (p=0,002) szignifikánsabban gyakoribbak voltak az SS+pa betegekben.
Az SS+RA betegeknél szignifikánsan magasabbak (p<0,001) az anti-CCP és a reumatoid faktor (RF) értékek, mint a kontroll csoportban, valamint gyakrabban jelentkezik a tüdőérintettség (p=0,019), a veseérintettség (p=0,019) és a bőrtünetek (p=0,002) is. CRP, hypergammaglobulinaemia, vérkép nem különbözött szignifikánsan. A SS+RA-s betegek szignifikánsan gyakrabban igényeltek steroidot.
Az SS+RA csoportban szignifikánsan magasabb az anti-CCP és a RF, valamint gyakrabban igényelnek steroidot, mint a SS+pa csoportbeliek, ugyanakkor utóbbiak esetén magasabb az IgG-szint. A vizsgált társbetegségek előfordulásában nem találtunk érdemi eltérést.
Következtetés: Magasabb anti-CCP érték SS+pa-s betegek esetén RA irányú progresszióra utalhat, a hypergammaglobulinaemia viszont inkább a non-erosiv polyarthritises csoportra jellemző. A három betegcsoportot az egyéb szervi manifesztációk gyakorisága is megkülönbözteti egymástól.