Koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlődésének vizsgálata rizikótényezőkkel összefüggésben, két éves korban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Tercier prevenció (rehabilitáció)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kenyhercz Flóra

Előadás adatai

Előadás címe: 
Koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlődésének vizsgálata rizikótényezőkkel összefüggésben, két éves korban
Összefoglaló: 

Bevezetés: Népegészségügyi szempontból kiemelten fontos a koraszülött gyermekek fejlődésével való foglalkozás, mivel százalékos arányuk nem csökken számottevően az orvostudomány fejlődésével. Kiemelt terület a kisgyermekkori FQ-t potenciálisan befolyásoló környezeti tényezők, a szegényes otthoni környezet, alacsony társadalmi-gazdasági státusz, valamint a gyermekeket sújtó nélkülözés vizsgálata, amely tekintetében hazánk a 27. helyen áll a fejlett országok listáján (UNICEF, 2012).
Célkitűzés: A koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlettségi szintjének vizsgálata a potenciálisan befolyásoló környezeti tényezőkkel összefüggésben.
Anyagok és módszerek: Vizsgálati mintánk 75, a Debreceni Egyetem Klinika Központjának Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, 2500 gramm alatti súllyal született, a vizsgálat idején korrigáltan a második életévét betöltött kisgyermek. A kutatás során alkalmazott vizsgálati eszközök: Brunet-Lézine-féle Pszichomotoros Teszt, UNICEF Gyermeknélkülözési Index, HOME – Leltár (SF), Szociodemográfiai adatok felmérése, Pszichológiai anamnézis.
Eredmények: Azt találtuk, hogy a születési súly és az Apgar-értékek pozitívan korrelálnak az FQval, míg a kórházi tartózkodás hossza negatívan. A három biológiai sérülékenységet vizsgáló változó hatása erősen korrelál, tehát egy tengely mentén értelmezhető. A gyermeknélkülözés és az alacsony kognitív stimuláció, valamint anyai empátiás hozzáállás negatívan hat az FQ-ra, születési súlytól függetlenül. Erősödő teljesítményromlást találtunk továbbá az alacsony SES-sel járó demográfiai változók növekvő számú megjelenése következtében, mint anyai iskolázottság, apa foglalkozása, kisebbségi csoporthoz tartozás, testvérek száma és az apa hiánya.
Következtetések: A szociodemográfiai változók, a nélkülözés és az otthoni környezet minősége tehát, a biológiai rizikón túl befolyásolja a koraszülött gyermekek fejlődését már kétéves korban. Fontos lenne, nem csak a biológiai, hanem a környezeti rizikótényezők mentén is a legveszélyeztetettebbek szűrése, s minél korábbi életszakaszban fejlesztő intervenciók biztosítása a gyermekek és családjaik számára, így megelőzve későbbi mentális, motoros nehézségek kialakulását.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Nagy Beáta Erika
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
NK Magatartástudományi Intézet, Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program