Az endocrin orbithopathia (EOP) kórlefolyása során az orbita fibroblastokat érő kóros szignálok fokozott sejtproliferációhoz és az extracelluláris mátrix (ECM) túltermeléséhez vezetnek. A plazminogén aktivátor inhibítor-1 (PAI-1) az ECM átrendeződés fontos szabályozó faktora. A PAI-1 szint emelkedése elősegítheti az ECM komponenseinek felhalmozódását. A PAI-1 expressziót szabályozó transforming growth factor β (TGF-β) fokozott expresszióját figyelték meg EOP betegek orbita szövetében, ami pozitív összefüggést mutat a betegség aktivitásával.
A növekvő sejtdenzitás és a TGF-β hatását az általunk létrehozott fibroblast sejtvonalakon vizsgáltuk, melyek EOP betegek (n=5) és egészséges kontrollok (n=5) orbita kötőszövetéből, valamint hasi műtétek során eltávolított bőrszövetből (n=3) származtak. A sejtek proliferációs rátáját bromodeoxyuridin beépülés meghatározásával, a PAI-1 termelést ELISA-val mértük. Az adatok statisztikai kiértékeléséhez variancia analízist (ANOVA) alkalmaztunk.
Az orbita és bőr fibroblastok az egyes sejtdenzitásokon hasonló mennyiségű PAI-1 fehérjét termelnek. A proliferációs ráta és az egy sejtre eső PAI-1 termelés a sejtdenzitás növekedésével csökken. A TGF-β (1 ng/ml) minden vizsgált sejtdenzitáson fokozza a fibroblastok PAI-1 termelését, az emelkedés 1,3 – 5-szörös. Mind az EOP, mind a kontroll orbita fibroblastokban a TGF-β hatása a sejtdenzitás növekedésével szignifikánsan nagyobb mértékű. Ez a sejtdenzitás-függő TGF-β-ra adott válasz nem jellemző a bőr fibroblastokra.
Igazoltuk, hogy a növekvő sejtdenzitás a proliferációs ráta és a PAI-1 termelés negatív regulátora orbita fibroblastokban. Feltételezzük, hogy a konfluens kultúra az egészséges orbitára jellemző állapotnak, míg a pre-konfluens kultúra a betegség kezdeti stádiumában a felhalmozodó ECM következtében bekövetkező fokozott proliferációs aktivitásnak felel meg. A sejtdenzitás-függő PAI-1 expressziónak, az orbitában helyileg ható tényezőkkel együtt, szabályozó szerepe lehet az ECM alakításában normál és kóros körülmények között is.