Antifoszfolipid antitestek kevert kötőszöveti betegségben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Klinikai immunológia, reumatológia, bőrgyógyászat
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kovács Evelin

Előadás adatai

Előadás címe: 
Antifoszfolipid antitestek kevert kötőszöveti betegségben
Összefoglaló: 

Bevezetés: Az antifoszfolipid szindróma (APS) autoimmun kórkép, amit visszatérő artériás és vénás thrombosisok és patológiás terhességek egy meghatározott csoportja jellemez antifoszfolipid antitestek (APL) jelenlétében. A primer APS önálló betegség, míg szekunder formája szisztémás autoimmun kórképekhez társul, így Kevert Kötőszöveti Betegséghez (Mixed Connective Tissue Disease-MCTD) is. MCTD-ben az APL előfordulását nagy betegségcsoporton még nem vizsgálták. Az APL és thrombosisok gyakoriságát, és ezeknek az összefüggését a klinikai tünetekkel 204 MCTD-s betegben vizsgálta.
Módszerek: Kétszáznégy MCTD-s beteg szérumában az anti-kardiolipin antitestek (aKL), az anti-β2-glycoprotein I (aβ2GPI), lupus anticoagulant (LA) kimutatása ELISA módszerrel történt.
Eredmények: A 204 betegből 130 beteg széruma tartalmazott APL-t. Az aKL izotípusok megoszlása a következő volt: aKL IgG-t 60, IgA-t 7, IgM-t 47 beteg szérumában lehetett kimutatni. Az aβ2GPI 77 beteg szérumában volt jelen, míg 9 betegben lupus anticoagulantot azonosítottak. A 130 APL pozitív betegből 51 esetben thrombosis alakult ki, 36 betegben alsóvégtagi vénás thrombosis, ami két esetben pulmonalis embóliát okozott. A 15 artériás thrombosissal szövődött betegben 3 alsóvégtagi occlusio, 7 esetben stroke, 5 betegben coronaria elzáródás alakult ki. Három betegben vénás és artériás thrombosis egyaránt jelen volt.
APL jelenlétében szignifikánsan gyakoribbak voltak a thrombotikus történések (p<0,0001), a pulmonalis artériás hypertensió (p<0,0001), az idegrendszeri tünetek (convulsio, fejfájás, migrén) (p<0,01), Raynaud jelenség (p<0,001), valvulopathia (p=0,02), livedo reticularis (p<0,0001) és a cardiovascularis események száma (p=0,05) összevetve az APL negatív csoporttal.
Következtetés: Az antifoszfolipid antitestek jelenléte MCTD-s betegekben fokozza a thrombosis hajlamot, a cardiovascularis események számát, és súlyosbítja a kórlefolyást. A thrombosissal járó esetekben életen át tartó anticoagulálást kell alkalmazni, az APL pozitív, de thrombosis nélküli betegekben szükségszerű a prevenció.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Bodolay Edit
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Belgyógyászati Intézet, Klinikai Immunológia Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program