Szerológiai markerek prognosztikai jelentősége a colitis ulcerosa betegséglefolyásában nagy esetszámú prospektíven követett betegkohorszban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Endokrinológia, nefrológia, gasztroenterológia, fül-orr-gégészet, fej-nyak sebészet
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Suga Boglárka

Előadás adatai

Előadás címe: 
Szerológiai markerek prognosztikai jelentősége a colitis ulcerosa betegséglefolyásában nagy esetszámú prospektíven követett betegkohorszban
Összefoglaló: 

Célkitűzések: A szerológiai markerek jelentősége a colitis ulcerosa(UC) kórlefolyásában kevéssé ismert. Célul tűztük ki, hogy prospektív vizsgálatban határozzuk meg a szerológiai antitestek jelentőségét UC-ben a betegséglefolyás előrejelzésében.
Betegek és módszerek: 187 UC beteg esetén szérummintákból határoztuk meg a különféle IgA/IgG típusú antitesteket (anti-neutrofil citoplazmatikus [ANCA], anti-laktoferrin [aLFS], valamint kehelysejt és pankreász acinussejt ellenes [PAB: anti-GP2 és anti-CUZD1] antitestek) indirekt immunfluoreszcens módszerrel, míg az anti-mikrobiális antitesteket (ASCA IgG/IgA és anti-OMPPlusTM IgA) enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálattal. A betegség fenotípusát, aktivitását, és lefolyását a diagnózis felállításától prospektív módon követtük (medián követés: 104 hónap).
Eredmények: Az IgA/IgG típusú pANCA, aLFS és kehelysejt ellenes antitestek előfordulása az UC betegekben 73,6%, 62,4% és 11,2% volt. Mindkét típusú PAB a betegek 9%-ban, míg az ASCA 17,7%-ban és az anti-OMP pedig 19,8%-ban fordult elő. Az antitestek jelenléte nem mutatott összefüggést a betegek életkorával, nemével illetőleg a betegség kiterjedésével. Az aktuális betegségaktivitás sem befolyásolta és a betegség lefolyása során is stabilak maradtak. Egyes antitestek jelenléte esetén azonban a különféle extraintesztinális manifesztációk ritkábban fordultak elő. A követés során a betegség aktivitása miatt a betegek 34,2%-ában volt szükség kórházi felvételre, míg colectomiára 3,7%-ban. A betegségaktivitás miatti hospitalizáció előrejelzésében az extenzív colitis és a férfi nem bizonyultak kockázati tényezőnek (HR[95%CI]: 1,8 [1,09-2,95] és 6,7 [1,6-27,9]), a szerológiai antitestek azonban nem. Ugyanakkor az IgA típusú ASCA és az anti-CUZD1 antitestek jelenléte kapcsolatot mutatott a tartós immunszupresszív kezelés szükségességének bevezetési idejével (pLogRank<0,01, Kaplan-Meier analízis). A többváltozós Cox-regressziós analízisben az antitestek közül csak az ASCA IgA pozitivitás bizonyult független kockázati tényezőnek (HR:2,74, 95%CI:1,46–5,14, p<0,01). Következtetések: A UC-ben a szerológiai antitesteknek kórlefolyás előrejelzésében csak korlátozott szerepük van.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Papp Mária
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Belgyógyászati Intézet, Gasztroenterológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program