Alapellátás-fejlesztési Modellprogram működésének vizsgálata a berettyóújfalui kistérségben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Primer prevenció (az egészségtudományokban)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Szabóné Gombkötő Éva

Előadás adatai

Előadás címe: 
Alapellátás-fejlesztési Modellprogram működésének vizsgálata a berettyóújfalui kistérségben
Összefoglaló: 

Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram célja a preventív szolgáltatások hatékony nyújtására képes alapellátási szervezeti forma kialakítása. Ennek modellezése érdekében 16 észak- és kelet-magyarországi település, összesen 24 háziorvosi praxisa alkotott négy praxisközösséget. Az alapellátás betegségmegelőző tevékenységén belül az egészségi állapot szervezett, populációs alapú felmérése ebben a szervezeti egységben került kidolgozásra a 18 év feletti felnőttek között. Olyan szűrési protokoll kialakítására került sor, amitől megalapozottan várható az alapellátás szintjén végezhető szűrések hatékonyságának emelkedése és emiatt a felnőttek egészségi állapotának javulása.
Vizsgálatunk során azt értékeltük, hogy a szűrésen résztvevők milyen további ellátást igényeltek, és hogy a további ellátási igény szempontjából volt-e különbség a roma és a nem roma felnőttek közt.
Az elemzett negyedévben (2014. október 1. – 2014. december 31.) 770 felnőtt (320 férfi, 450 nő) vett részt a felmérésén. A felmérési eredmények alapján a további ellátást igénylők részarányát [a megfelelő 95%-os megbízhatósági tartománnyal együtt] számítottuk roma és nem roma felnőttekre. A két részarány közti eltérést a megbízhatósági tartományok összehasonlítása révén értékeltük.
Az önbevallás alapján roma résztvevők száma 24 fő volt. A legtöbben a praxisorvos (romák 100%-a [85,8-100] a nem romák 93,7%-a [91,7-95,3]) további ellátását igényelték (N=723). A gyógytornász ellátást a romák 70,8%-a [48,9-87,4], a nem romák 60,2%-a [56,6-63,7] igényelte. Szignifikánsan volt magasabb a romák közt az egészségpszichológus (75% [53,3-90,2] vs 36,1% [32,6-39,6]), a praxisközösségi nővér (75% [53,3-90,2] vs 35,5% [32,1-39,1]), a dietetikus (95,8% [78,9-99,9] vs 74,5% [71,2-77,6]) és a népegészségügyi koordinátor (75% [53,3-90,2] vs. 29% [25,7-32,4]) további szolgáltatásaival kapcsolatos igény, mint a nem roma résztvevők esetén.
A felmérés időszakában egyértelműen igazolni lehetett, hogy a praxisközösségi keretek között nyújtott preventív jellegű szolgáltatásokkal szemben általában nagy a szükséglet, és a legtöbb szolgáltatás esetében ez a szükségelt romák között jelentősebb, mint a felnőttek közt általában.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Sándor János
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
NK Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztika és Epidemiológia Tanszék
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kósa Karolina
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
NK, Magatartástudományi Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program