Bevezetés: A tuberculosis területi eloszlása Magyarországon évek óta változatlan. A tbc incidencia magas 10 százezrelék feletti értéket mutat Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben valamint Budapest és környékén. A vizsgálat helyszíne Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt, ahol a fertőzöttek száma évek óta kimagasló.
Célkitűzés: A tuberculosis kialakulásához vezető kockázati tényezők azonosítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Módszer: A kvantitatív kutatás során kérdőívek kerültek kiosztásra azok körében, akik klinikailag igazolt tbc fertőzésben szenvedtek. Egy részük (27%) antibiotikum terápiában részesült, míg a betegek 73%-a kontrollra járt vissza, de még gyógyult betegnek nem minősül. A felmérés Nyíregyházán a Jósa András Oktatókórház Pulmonológiai osztályán (N=8) a Megyei Tüdőgondozó Intézetben (N=97) valamint Mátészalkán a Városi Tüdőgondozóban (N=6) zajlott, így összesen 111 beteg került be a vizsgálatba. Az adatgyűjtés: 2015.06.01. és 2015.09.01. közötti időtartamra esett.
Eredmények: A betegek 65%-a nem járt tüdőszűrésre. Nincs szignifikáns különbség a részvételi arányban a nemek között (p=0,25), valamint a tüdőszűrésen való részvételt nem befolyásolta az, hogy a beteg községben vagy városban lakik (p=0,78). A felmért betegek 13%-a 25 év alatti volt, beleértve két csecsemőkorú fertőzöttet is. A 45-60 év közötti korcsoportban vettek részt a betegek a tüdőszűrésen a legnagyobb arányban (p=0,03). A zavaró tényezők korrigálása után (nem, életkor, foglalkoztatás, legmagasabb iskolai végzettség, háztartásban élők száma, alkoholfüggőség, tüdőszűrés, komfortfokozat) egy tbc-s beteg megjelenése a háztartásban szignifikáns összefüggést mutatott a rossz szociális körülménnyel (p=0,03).
Konklúzió: A rossz életkörülmények, a rossz szociális helyzet, a zsúfolt közeg szerepet játszik a tuberculosis terjedésében. Megelőzés során a védőoltás mellett fontos a kontaktvédelem és a tüdőszűrésen való részvétel, a fertőzött betegnek a korai kiemelése illetve kezelése.