A Takotsubo cardiomyopathia gyakorisága és kialakulását befolyásoló tényezők subarachnoidealis vérzéssel kezelt betegekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Neurológia, neurovaszkuláris medicina, pszichiátria, aneszteziológia és intenzív terápia, sürgősségi betegellátás
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Szántó Dorottya

Előadás adatai

Előadás címe: 
A Takotsubo cardiomyopathia gyakorisága és kialakulását befolyásoló tényezők subarachnoidealis vérzéssel kezelt betegekben
Összefoglaló: 

Bevezetés: A Takotsubo cardiomyopathia (TTC) egy reverzibilis bal kamra dysfunctio, mely kísérő jelensége lehet subarachnoidealis vérzésnek (SAV) is. A TTC pontos oki háttere még nem meghatározott, de abban szerepet játszhat a jelentős katekolamin kiáramlás.

Célkitűzések: Prospektiv vizsgálatunk célja a TTC incidenciájának meghatározása SAV-ban, a kialakulást befolyásoló tényezők felmérése. Hipotézisünk szerint a súlyosabb állapot, a nagyobb vérzés és a vasospasmus növeli a TTC kialakulásának valószínűségét. Vizsgáljuk, hogy kialakulását jelezheti-e az emelkedett cardialis troponin-T (cTnT), NT-proBNP, metanephrin (MN) és normetanephrin (NMN) érték, a megnyúlt QT idő (esetleg ezek kombinációja).

Módszerek: 2015. 03. 01 – 12. 31. között minden 18 év feletti SAV miatt felvételre kerülő beteget beválogattunk vizsgálatunkba, ahol a felvétel a vérzést követő 48 órán belül megtörtént és nem volt ismert cardialis betegség.
Felvételkor rögzítettük a Fisher, Hunt-Hess súlyossági score-ok eredményét, valamint szívultrahang vizsgálat és vizelet katekolamin meghatározás történt. Felvételkor és egy héten keresztül naponta EKG, cardialis necroenzim és TCD vizsgálat történt. Egy hét, majd egy hónap elteltével szívultrahang kontroll történt.

Eredmények: A vizsgálatba 33 beteget vontunk be. 4 esetben igazolódott TTC (12,1%). A TTC és kontroll csoport vizelet MN (814,66 vs. 471,58 nmol/nap) és NMN (5877 vs. 1574 nmol/nap) szintje közötti különbség nem szignifikáns. A cTnT szint a TTC csoportban a vizsgálat első (1048,7 vs. 73,7 ng/l) és a második napján (566,5 vs. 92,5 ng/l) szignifikánsan magasabb. Az NT-proBNP jelentősen emelkedett a TTC csoportban, de az eltérés egyik napon sem szignifikáns. A vérzés súlyossága, a neurológiai állapot, a vasospasmus megjelenése nem állt összefüggésben a TTC kialakulásával. Az átlagos QTc érték és a TTC között szignifikáns összefüggést nem találtunk.

Következtetések: A TTC előfordulási gyakorisága SAV-ban vizsgálatunkban 12,1%, ami magasabb, mint a korábbi irodalomból ismert 0,8%. A vizsgált patofiziológiai faktorok oki szerepe a jelenlegi esetszám alapján nem ítélhető meg, következtetések levonása nagyobb esetszámnál lesz lehetséges.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Molnár Csilla
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program