Az egyensúlyérzékelés és az egyensúly megtartása segíti a bonyolultabb mozgások biztonságos elvégzését és a váratlan sérülések elkerülését. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy felmérjük egyetemi hallgatók egyensúlyi állapotát, majd egyensúlyi, illetve izomerősítő gyakorlatokkal egyensúlyi képességüket javítsuk.
Vizsgálatunkban 30 gyógytornászhallgató vett részt önkéntes alapon. A résztvevők kérdőívet töltöttek ki, mellyel életmódbeli szokásokra, egyensúlyuk szubjektív megítélésére, a sportolási szokásokra kérdeztünk rá. Ezt követően statikus és dinamikus egyensúlyi teszteket végeztünk. A statikus egyensúlyi tesztek között szerepelt: egy lábon állás sík felületen, csukott szemmel (S1), egy lábon állás instabil felületen nyitott (S2) majd csukott szemmel (S3), mérlegállás teszt (S4). Dinamikus egyensúlyi tesztek voltak: functional reach teszt (D1), Fukuda stepping teszt (D2). A comb izomerejét is mértük derékszögülésben falnak támaszkodva (I1). A hallgatók közül 10 fő alsóvégtagi izomerősítő, 10 fő egyensúlyi tréningen vett rész, 10 fő kontrollcsoport volt. A csoportok azonos egyensúlyi állapottal indultak. A résztvevők átlagéletkora 21,5±1,1.
A 30 főből 11 fő nem végez semmilyen sporttevékenységet. 14 fő 5 órát, 16 fő több mint 7 órát tölt statikus üléssel a szorgalmi időszakban naponta. Az S2; S4; I1 tesztek eredményei az izomerősítésre fókuszáló csoportnál, az S4; D1; I1 tesztek eredményei az egyensúlyt fejlesztő csoportnál a D1 teszt mindkettőnél szignifikáns javulást mutatott (p<0,05). A második mérés átlagértékeit rangsorolva elmondható, hogy a kontroll csoport értékei voltak mindig a legrosszabbak. A kontroll csoport a két tréning csoport eredményeihez képet szignifikáns (p<0,05) elmaradást mutat az S2, S3, S4 tesztek esetében. Eredményeink azt mutatták, hogy mindkét tréningcsoport esetében az egyensúlyi és az izomerő vizsgálati tesztek nagymértékű javulást mutattak a 12 hetes tornaprogram végére a kontroll csoport nagymértékű lemaradása mellett.
Úgy véljük, hogy célzott izomerősítéssel és egyensúlyi tréninggel az ízületeket áthidaló izmok stabilizáló funkciója, ezáltal az egyensúly megtartásának képessége jelentős mértékben fejleszthető.