Az Osler-Rendu-Weber betegség hátterében álló ACVRL1 mutáció vizsgálata több generációs nagy családokban.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Laboratóriumi medicina, klinikai mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Horváth Dalma

Előadás adatai

Előadás címe: 
Az Osler-Rendu-Weber betegség hátterében álló ACVRL1 mutáció vizsgálata több generációs nagy családokban.
Összefoglaló: 

A herediter haemorrhagias teleangiectasia (HHT; Osler-Weber-Rendu szindróma) egy, a fibrovascularis szövetet érintő autoszomális domináns öröklésmenetet mutató kórkép. A HHT kialakulását számos gén patogén variánsa okozhatja, melyek elsősorban a TGF-β/BMP jelátviteli kaszkád komponenseit kódolják. A leggyakrabban érintett gének közé tartozik az ENG, ACVRL1 (ALK-1) és a SMAD4. Az ACVRL1 génben talált mutációk legtöbbször családi halmozódást mutatnak. Ennek megfelelően célunk volt az Osler-Rendu-Weber betegség hátterében álló ACVRL1 c.625+1 G>C mutáció alapító hatásának vizsgálata polimorf genetikai markerek segítségével több generációs nagy családokban.
A genetikai vizsgálatot 27, az ACVRL1 gén c.625+1 G>C splice site mutációját hordozó beteg és közeli hozzátartozója, valamint 50 kontroll személy bevonásával végeztük el. A c.625+1 G>C mutáció és az rs2071219 polimorfizmus kimutatása olvadáspont görbe analízissel, az rs706815 és rs706816 polimorfizmusok direkt szekvenálással kerültek feltérképezésre. Emellett fragmentanalízis módszerével tanulmányoztuk a D12S1677, D12S85, D12S2196, D12S1712 és D12S270 mikroszatellita markereket.
Azon családtagok esetében (n=15), akik legalább két Curaçao kritériumnak megfeleltek, minden esetben sikerült kimutatni az ACVRL1 c.625+1 G>C eltérést heterozigóta formában, míg az egészséges családtagok (n=12) és az 50 kontroll egyén (n=100 allél) mindegyike a normál, G allélt hordozta homozigóta formában. A három introni polimorfizmus esetében a kontroll csoportnál észlelt allélfrekvencia értékek jó közelítést mutatnak a HapMap kaukázusi populációra vonatkozó értékeivel, míg a HHT-betegek allélfrekvencia értékei eltérnek a HapMap adatoktól. Az intragénikus D12S1677 marker tekintetében a betegek 60%-a egyféle ismétlődésszámmal fordult elő, míg a kontroll csoportban változatos előfordulás figyelhető meg. A HHT-t eredményező ACVRL1 c.625+1 G>C mutáció alapító hatását genetikai markerek segítségével igazoltuk több generációs, nagy családok esetében az Északkelet-magyarországi régióban.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Bereczky Zsuzsanna
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszék
2. témavezető adatai
Név: 
Gindele Réka
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program