Az iszkémiás szívelégtelenségek vonatkozásában már több kutatócsoport is igazolta mind a hemoxigenáz-1/CO rendszer megemelkedett aktivitásának, mind pedig a bizonyos mértékig megnövekedett autofágia folyamatának citoprotektív hatását. Az azonban még kevéssé tisztázott, hogy van-e kapcsolat szívizomban a hemoxigenáz rendszer és az autofágiás folyamatok között.
Munkánk során, a kutatócsoport heminnel kapcsolatos korábbi eredményeire alapozva, vizsgáltuk a hemoxigenáz indukálható izoenzimje, a hemoxigenáz-1, hemin által indukált megemelkedett expressziója és az autofagoszómák képződése közötti kapcsolatot.
Kísérleteinket H9c2 sejtvonalon végeztük. A 24 órás kezelések három csoportban történtek. A szívizomsejteket 100µM hemin oldattal, heminnel egyenlő térfogatú 20mM-os NaOH-dal kezeltük, míg a kontroll csoportot kezeletlen sejtek képezték. A sejtek kezelését követően MTT módszerrel mértük azok életképességét. A sejtek méretének esetleges változását fluoreszcens festékkel konjugált falloidinnel detektáltuk. CytoID festést követően áramlási citométer segítségével megvizsgáltuk a kezelések hatására megnövekedett autofágiát mutató sejtek arányát, illetve az autofagoszómák jelenlétét fluoreszcens mikroszkóppal. A HO-1 expressziójának tényleges emelkedését Western-blottal tanulmányoztuk, továbbá azt, hogy a HO-1 emelkedése befolyásolta-e egyes autofágiás markerek szintjét.
Eredményeink alapján elmondható, hogy a 100 µM hemin oldat sikeresen indukálta a hemoxigenáz-1 fehérje szintjének emelkedését. A kezelés hatására kis mértékben csökkent a sejtek életképessége, azok méretében viszont nem történt számottevő változás. CytoID festést követően, mind fluoreszcens, mind áramlási citométer segítségével az autofagoszómák fokozott jelenlétét tapasztaltuk. Összességében elmondható, hogy a HO-1 fokozott expressziója és az autofágia folyamata között kapcsolat áll fenn, azonban a kapcsolat miben létének pontosabb tisztázása még további kísérleteket tesz szükségessé.

Támogatás: OTKA PD 111794, K 104017.