A koszorúérfestés háromdimenziós rekonstrukciójából számítható paraméterek és a stentbeültetést követő restenosis összefüggései

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Kardiovaszkuláris medicina (kardiológia, szívsebészet)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Üveges Áron

Előadás adatai

Előadás címe: 
A koszorúérfestés háromdimenziós rekonstrukciójából számítható paraméterek és a stentbeültetést követő restenosis összefüggései
Összefoglaló: 

Háttér/cél:
Annak ellenére, hogy az in-stent restenosis kialakulását elősegítő számos hajlamosító tényezőt azonosítottak már, a szövődmény egyedi előrejelzése továbbra sem lehetséges. Vizsgálatunkban azt elemeztük, hogy az ér kiindulási térbeli görbülete és a hajlásszögek stentelés hatására bekövetkező változása hogyan befolyásolják a restenosis kialakulását.
Módszer:
A retrospektív vizsgálatba olyan eseteket választottunk be, akiknél a koronária-intervenció során minimum 18mm hosszú bare-metal stent átfedés nélkül került beültetésre, és az intervenciót követően 60±57 hónappal klinikai indikáció alapján újabb koszorúérfestés is történt. 30 rekoronarográfia közül 11 mutatott szignifikáns in-stent restenosist, 19 pedig nem. A stent behelyezése előtt és után készült angiográfiás felvételekből háromdimenziós rekonstrukciót végeztünk QAngio® XA 3D programmal. Minden esetben megmértük a stentelt szegmentum görbületét jellemző ív-húr (Í/H) arányát, a proximális és disztális széli hajlásszöget, a maximális hajlásszöget, s mindezek stentelést követő változásait. Ezen vizsgált paramétereket és két ismert rizikótényezőt (a cukorbetegség fennállást és a beteg életkorát) ”stepwise” többváltozós logisztikus regresszióval elemeztük a restenosis bekövetkezésének vonatkozásában.
Eredmények:
A statisztikai elemzés alapján független prediktornak a stentelés előtti Í/H arány (p=0,0084), az életkor (p=0,0042), és a disztális széli hajlásszög változása (p=0,0458) bizonyult. A ROC analízis szerint az Í/H arány>1,14 küszöbértéke 31,82% szenzitivitással és 94,74%-os specificitással jelezte a restenosis kialakulását.
Következtetések:
Az Í/H arány alacsony szenzitivitása és magas specificitása a restenosis előrejelzésében arra utalhat, hogy egyéb tényezők miatt a kisebb Í/H mellett is viszonylag gyakran alakulhat ki restenosis (pl. nem megfelelő stent expansio); a magas értékek esetén viszont nagyon ritka, hogy nincs restenosis. A stentelt érszakasz Í/H arányának bizonyos fokú befolyásolására a görbület gondos figyelembe vételével megválasztott stenthosszúság adhat lehetőséget pl. a szűkületen túlterjedő görbület esetén a lehető legrövidebb stent választásával.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kőszegi Zsolt
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program