A HLA-B27 antigén asszociációja szeronegatív spondyloarthritisekkel régóta ismert az orvostudományban. A HLA-B27 molekula kimutatására molekuláris genetikai és áramlási citometriás módszereket használnak. Az áramlási citometriás meghatározások legnagyobb hátránya a HLA-B7 antigénnel való keresztreakció.
Munkám célja HLA-B27 antigén meghatározására szolgáló áramlási citometriás módszerek vizsgálata, összehasonlítása. Két áramlási citométer – Beckman Coulter FC500 és Beckman Coulter Navios – méréseit és két különböző áramlási citometriás módszer eredményeit hasonlítottam össze.
A HLA-B27 expressziót két áramlási citometriás módszerrel vizsgáltam perifériás vérminta fehérvérsejtjein. Az egyik módszerben hagyományos, oldatban lévő monoklonális antitestet használtam, mely egy B27 antitest klónt tartalmaz. Második eljárásként az újabb és egyszerűbb metodikájú DuraClone reagens készletet alkalmaztam, amelyben a tesztcsövek liofilizált formában két különböző HLA-B27 ellenes antitest klónt tartalmaznak.
Az FC500 és Navios készülékek mérési eredményeit összehasonlítva a pozitív eredmények között szignifikáns korrelációt kaptam. Szintén jól korrelálnak a klasszikus metodikával és a szárított reagenseket tartalmazó kittel kapott pozitív eredmények. Viszont néhány pozitív és az ún. "szürke zónába" tartozó értékeknél a két módszer eredményei különböznek. Az eltérés okának kiderítése azonban további vizsgálatokat igényel.
Összefoglalva elmondható, hogy a készülékváltást követően kapott eredmények jó egyezést mutatnak a korábbi tesztek eredményeivel. Mindemellett úgy tűnik a hagyományos metodika több rugalmasságot és jobb kivizsgálási algoritmust biztosít a szárított reagenseket tartalmazó, fix összetételű csöveknél.