Rizikófaktorok és életminőség vizsgálata krónikus vénás keringési elégtelenségben szenvedő betegeknél 18 év feletti populációban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Klinikai immunológia, reumatológia, bőrgyógyászat
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Varga Krisztina

Előadás adatai

Előadás címe: 
Rizikófaktorok és életminőség vizsgálata krónikus vénás keringési elégtelenségben szenvedő betegeknél 18 év feletti populációban
Összefoglaló: 

Bevezetés: A krónikus vénás elégtelenség (KVE) népbetegségnek számít, gyakorisága hazánkban 3-5%. A betegség kialakulásában számos rizikótényező szerepel.
Célunk annak vizsgálata volt, hogy a KVE rizikófaktorai milyen gyakorisággal fordulnak elő a betegpopulációban a kontroll csoporthoz képest, továbbá, hogy milyen összefüggés áll fenn a KVE rizikófaktorai és a betegség súlyossága között.
Módszerek: Összehasonlító keresztmetszeti vizsgálatunkba 118, a DE ÁOK Bőrgyógyászati Tanszéken 2015-ben megjelent, KVE-ben szenvedő beteg és 81 kontroll személy került bevonásra. Az általunk összeállított kérdőív a rizikófaktorokra, az életminőségre és a KVE súlyosságára vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A kérdőív kitöltése mellett fizikális vizsgálatot is végeztünk. A betegek esetén a vizsgálat időpontjához képest 1 éven belül történt laboratóriumi vizsgálatok, és alsó végtagi duplex ultrahangos vizsgálat eredményeit is rögzítettük. Mindezek alapján megállapítottuk a KVE súlyossági fokát a CEAP (klinikai tünetek, etiológia, anatómiai lokalizáció, patofiziológia) klasszifikáció és VCSS (Venous Clinical Severity Score) segítségével. Statisztikai elemzéseinket khi-négyzet próbával, kétmintás t-próbával és logisztikus regresszióval végeztük.
Eredmények: A betegek életkora magasabb (64,28±11,82) volt a kontroll csoportéhoz (52,67±18,27) képest. A betegek szignifikánsan többen végeztek nehéz fizikai munkát (0,48 [0,39; 0,57]), mint a kontroll személyek (0,25 [0,15; 0,34]), továbbá többször (p<0,001) fordult elő a családi anamnézis pozitivitása is körükben. A következő társbetegségek is gyakrabban fordultak elő a betegeknél a kontroll csoporthoz képest: hypertonia, cukorbetegség, obesitas, coronariabetegség, vesebetegség, stroke. A betegek 52%-ában fordult elő a KVE legsúlyosabb stádiuma és 84,75%-uk alkalmazott kompressziós terápiát. A patofiziológiát tekintve 63,56%-ban refluxot, 6,78%-ban obstrukciót és 29,66%-ban kevert elváltozást találtunk.
Megbeszélés: A KVE rizikófaktorait elemezve a hazai általunk vizsgált betegpopulációban a nemzetközi irodalmi adatokhoz hasonló eredményeket kaptunk. A betegek azonban jellemzően csak a betegség súlyosabb stádiumában fordultak orvoshoz.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Szabó Éva
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Bőrgyógyászati Klinika
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Bodnár Edina
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Bőrgyógyászati Klinika

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program