A fogászati góc jelentősége - Betegeink retrospektív vizsgálata Klinikánk három éves beteganyagában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Fogorvostudományok
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Vékony Barbara

Előadás adatai

Előadás címe: 
A fogászati góc jelentősége - Betegeink retrospektív vizsgálata Klinikánk három éves beteganyagában
Összefoglaló: 

Bevezetés: Gócként szerepel minden körülírt szövetrész a szervezetben, melyben a keringéstől elzártan baktériumok szaporodhatnak, klinikai tüneteket nem vagy alig okozva. A kórokozók és azok toxinjaik disszeminálva a szervezetben szisztémás válaszreakciót váltanak ki, és kialakítják a másodlagos megbetegedést, a gócbetegséget. A fogászati gócok az összes góc 10%-át képviselik. A diagnózis ex juvantibus, a kérdéses góc eltávolítása után igazolható biztosan.
Célkitűzés: Pályamunkám célja az volt, hogy részletesen bemutassam a lehetséges fogászati gócokat és a kapcsolódó gócbetegségeket, rávilágítva az összefüggésekre, továbbá ismertessem a góckutatás folyamatát és a góctalanítás irányelveit.
Betegek és módszerek: Retrospektív vizsgálatunk során 2011. augusztus 1. és 2014. december 31. között 2166, a DE KK FOK Ambulanciára góckutatás céljából utalt beteg adatait dolgoztuk fel szisztematikusan a MedSolution rendszer segítségével. Vizsgáltuk a góc pozitív páciensek arányát, az egyes gócok előfordulási gyakoriságát, rögzítettük a beküldő intézményt, és az általuk megnevezett feltételezett gócbetegséget. Vizsgálatunk kiterjedt az esetlegesen meglévő fertőző megbetegedésekre, hematológiai kórképekre, biszfoszfonát kezelésekre és maxillofaciális régióban végzett sugárterápiára, hangsúlyozván ezen esetekben a fogászati ellátás speciális aspektusait.
Eredmények: A leggyakoribb fogászati góc a krónikus parodontitis ( 56,23% ) volt, majd ezt követte a radices dentis ( 25,85% ) és az inkomplett gyökértömés ( 22,81% ). Leggyakrabban a kardiológiáról ( 28,12 % ), bőrgyógyászatról ( 18% ) és a szájsebészetről ( 10,25% ) kértek gócvizsgálatot.
Konklúzió: A fogászati góc szerepe nem vesztett jelentőségéből az elmúlt évek során, ugyanakkor a szájhigiénés helyzetben sem következett be érdemi javulás sajnálatos módon. Lényeges változást jelent azonban az új antitumorális terápiás alternatívák térhódítása, az újabb immunszupresszív szerek megjelenése, továbbá a transzplantációk számának növekedése, mely egyre inkább egyénre szabott, változó radikalitású góctalanítást kíván meg, a „basic oral health care” elveinek mind szigorúbb betartása mellett.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Gebri Enikő Zsuzsa
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
FOK Parodontológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program