A trombofília a trombózisra való fokozott fogékonyság, hátterében öröklött és szerzett tényezők egyaránt állhatnak. Az egyik legfontosabb öröklött tényező a protein C (PC) deficiencia, mely lehet I-es típusú (kvantitatív) és II-es típusú (kvalitatív). A II-es típus esetén IIa és IIb altípusokat különböztethetünk meg, mely utóbbi a kromogén elven mérő funkcionális teszttel nem detektálható. A Leiden mutáció (FV p.Arg506Gln) jelenléte viszont az alvadási idő mérésen alapuló funkcionális teszttel interferál alámérést okozva.
Célunk volt tanszékünkre 2007-2015 között PC deficiencia molekuláris genetikai hátterének felderítése céljából érkezett nem rokon személyek (n=145) esetén a PC mutáció detektálási arány, a mutációs spektrum és az I-es/II-es típusok megoszlásának a meghatározása. Továbbá összehasonlítottuk a rutin laboratóriumi diagnosztikában használt alvadási és kromogén teszteket. Néhány betegnél (n=31) felmerült a PC gén nagy szakaszát érintő eltérés, esetükben multiplex ligáció függő próba amplifikáció (MLPA) analízist is végeztünk.
Összesen 122 beteg esetén volt indokolt a genetikai vizsgálat elvégzése a csökkent PC aktivitás miatt. Eredményeink alapján a vizsgált személyek ~35%-nál detektáltunk feltehetően patogén eltérést, melyek többsége (~55%) I típusú deficienciát eredményezett. A detektált mutációk ~36%-a II típusú deficienciát okoz, míg a fennmaradó 9% nem sorolható egyértelműen egyik csoportba sem. A háttérben álló mutációk heterogének, melyek ~56%-a az irodalomban még nem ismertetett új mutáció, továbbá ~8%-a nagy gén deléció. Összesen 86 betegnél álltak rendelkezésünkre alvadási és kromogén teszttel mért aktivitás értékek. Ez utóbbi esetben a mutáció detektálási ráta ~48% és a IIb altípus a betegek 25%-nál volt megfigyelhető.
Megállapítottuk, hogy hazánkban a PC deficiencia hátterében gyakori (alapító) mutáció nem mutatható ki és az esetek nagy részében I-es típusú deficiencia áll a betegség hátterében. Viszonylag ritkán, de esetenként nagy géneltérések is detektálhatóak. Amennyiben a rutin diagnosztika során csak kromogén alapú teszttel történne a PC aktivitás meghatározása, az esetek 25%-nál nem derült volna diagnosztizálásra a PC deficiencia.