Csonttörés kockázat vizsgálata idiopathiás inflammatorikus myopathiás betegekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Klinikai immunológia, reumatológia, bőrgyógyászat
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Vincze Anett

Előadás adatai

Előadás címe: 
Csonttörés kockázat vizsgálata idiopathiás inflammatorikus myopathiás betegekben
Összefoglaló: 

Bevezetés: Az idiopathiás inflammatorikus myopathiák krónikus, heterogén, a proximális végtagizmok szimmetrikus gyengeségével jellemezhető szisztémás autoimmun kórképek. A betegség előrehaladásával gyakoribbá válik az osteoporosis és a csonttörés az egészséges populációhoz képest, aminek hátterében a krónikus gyulladás, immobilizáció, valamint a steroid kezelés áll és döntően befolyásolja a betegek életminőségét. A törési rizikó felmérésére az utóbbi időben elérhető a FRAX score, amely a releváns rizikófaktorokat, köztük a rheumatoid arthritist, figyelembe véve adja meg az osteoporotikus törések 10 éves valószínűségét. A rizikófaktorok között a myositis nem szerepel.
Célkitűzések, módszerek: Munkánk során 39 myositises beteg csonttörési rizikóját kívántuk felmérni a FRAX score segítségével. Megvizsgáltuk az osteoporosisban szerepet játszó biomarkereket, valamint a betegek DEXA vizsgálattal mért csontritkulás eredményét, majd az eredményeket 37 korban, és nemben illesztett rheumatoid arthritises beteg adataival hasonlítottuk össze. A statisztikai elemzéseket IBM SPSS 20.0 software-rel végeztük.
Eredmények: A két csoport demográfiai adatai, biomarkerei, (Ca, D-vitamin, parathormon), és szteroid szedése között szignifikáns különbség nem mutatkozott. A BMD nélküli FRAX score ugyanakkor szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult a myositises csoportban mind a major osteoporotikus (9,68±7,42%, vs. 15,58±10,91%; p: 0,008), mind a combnyak (3,06±3,97%, vs. 6,23±7,2; p: 0.022) törési valószínűsége esetében. Ezzel ellentétben a két csoport DEXA leletei között nem volt szignifikáns különbség, ahogyan a két betegcsoportban előforduló bekövetkezett törések arányában sem (41,02%, vs. 45,9%; p:0,815).
Konklúzió: Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a myositis jelenléte a törési valószínűség tekintetében önmagában hasonló rizikót jelent, mint a rheumatoid arthritis. A FRAX score számításánál ezért megfontolandó, hogy a myositises betegek esetében a rheumatoid arthritishez hasonló szorzó, mint rizikótényező számba vétele is szerepeljen. Végezetül minden myositises beteg esetében a hatékony primer prevenció biztosítása érdekében javasolt a DEXA vizsgálat elvégzése.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Griger Zoltán
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Belgyógyászati Intézet, Klinikai Immunológia Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program