Parkinson-kórban szenvedő betegek életminőségének vizsgálata

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Egészségtudományok
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Sándorné Úr Szabina

Előadás adatai

Előadás címe: 
Parkinson-kórban szenvedő betegek életminőségének vizsgálata
Összefoglaló: 

A Parkinson-kór a második leggyakoribb progresszív, neurodegeneratív betegség. Prevalenciája növekvő tendenciájú, nemzetközi adatok alapján évente 100 és 200/100 000 főre tehető, beleszámítva nőket és férfiakat egyaránt, sokkal gyakoribb arányszámú megbetegedést mutatva férfiak esetében. A betegség, mely korábban a 60 éven felüli korosztályt sújtotta, napjainkban egyre korábbi megjelenésével érinti már a középkorú lakosságot is. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint Magyarországon megközelítőleg a betegek becsült száma 20 000 fő, akiknek 50-70%-a részesül kezelésben. A betegségben az agy substania nigra sejtjeinek dopamintermelése csökken, 70-80%-a elpusztul, mire az első motoros tünetek jelentkeznek. Jelenleg gyógyítására és megelőzésére nincs lehetőség. Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatot végeztem a kisvárdai Felső - Szabolcsi Kórház Neurológiai szakrendelőjében megjelent, valamint a Rehabilitációs osztályon fekvő Parkinson-kórban szenvedő betegek körében, életminőséget vizsgálva a 2015. március 12. - 2015. augusztus 31. közötti időszakban.
Az eredményeket elemezve azt állapítottam meg, hogy a betegek életminőségükkel nincsenek megelégedve, a Hungarostudy 2002 felméréséhez viszonyítva az átlagtól rosszabbnak értékelik azt, a nemek közötti összehasonlításban a nők életminőség értékelése rosszabb a férfiakénál. Válaszadó betegeink a mindennapi tevékenységük végzésében jelentősen korlátozottnak érzik magukat, legfőbb panaszaikat a motoros tünetek jelentik, melyek megnehezítik szükségleteik kielégítését és önellátási képességüket is jelentősen akadályozzák. A progrediáló betegségekre jellemző testsúlycsökkenés a vizsgált mintában nem fordult elő, sőt az önellátás nehezítettsége és a tünetek szaporodása ellenére a válaszadók nagy többsége túlsúlyos, valamint elhízott. A következtetések levonása során az esetleges problémákra keresek választ, milyen intézkedések javasoltak a jobb életminőség elérése, körülményeik javítása érdekében, illetve milyen módszerek alkalmazására van szükség a betegek optimális jólétének, önellátó képességének fenntartása érdekében.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Papp Katalin
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
EK Szociális és Társadalomtudományi Intézet, Gerontológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program