Alacsony és magas rizikó-besorolású várandósok összehasonlítása a kötődési stílus, a szülői bánásmód és az érzelemszabályozás tükrében

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Szekunder prevenció, tercier prevenció (fizioterápia, ápolás és betegellátás)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Labancz Eszter

Előadás adatai

Előadás címe: 
Alacsony és magas rizikó-besorolású várandósok összehasonlítása a kötődési stílus, a szülői bánásmód és az érzelemszabályozás tükrében
Összefoglaló: 

Kutatásunk célja volt, hogy a magas rizikó-besorolású várandósságok hátterében meghúzódó jelentős pszichés tényezőket tárjunk fel, mely tudásnak birtokában elősegíthetjük a terhesség kedvezőbb lefolyását.
A vizsgálati mintát 162 nő alkotta, közülük 60 fő tartozott az alacsony rizikó-besorolású, míg 102 fő a magas-rizikójú terhesek csoportjába. Ez utóbbi részmintát további almintákra bontottuk a rizikó-besorolás természetétől függően: a várandósság előtt fennálló betegségek, állapotok; előző várandósságok, szülések során előfordult szövődmények; terhességhez társult anyai és/vagy magzati betegségek, problémák; mesterséges úton létrejött fogantatás csoportokra.
A vizsgálati személyek egy négy kérdőívből álló kérdőívcsomagot töltöttek ki, melyből az első egy kibővített demográfiai kérdőív volt. Ebben részletesen gyűjtöttünk adatokat jelenlegi és esetleges múltbéli terhességükről, valamint érintettségükről egyes reprodukciós zavarokra nézve. Ezt követően válaszoltak a kötődési stílust mérő Relationship Scale Questionnaire (RSQ) hét itemére, továbbá kitöltötték a Young-féle Szülői Bánásmód Kérdőívet (YPI) és az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőívet (DERS) is.
Eredményeinket tekintve elmondható, hogy a magas rizikó-besorolású várandósok 77,45%-a bizonytalan kötődési stílussal jellemezhető, és ezzel a megoszlással nem térnek el szignifikánsan az alacsony rizikójú terhesek csoportjától. Elemzéseink során jól láthatóvá vált, hogy a terhességhez társult anyai és/vagy magzati betegségektől, problémáktól szenvedő várandósok, anyai és apai részről egyaránt megtapasztalták a kudarcra ítéltséget kiváltó szülői magatartást, tehát sérült az autonómia és kompetencia érzésére irányuló korai szükségletük. Ennek következtében feltételezhetően fokozott stresszt, szorongást élnek át azzal kapcsolatban, hogy a szülői szerepben megfelelően tudnak-e majd teljesíteni. Továbbá kirajzolódik ugyanezen csoportban, hogy a halmozódó problémák egyes érzelemszabályozási nehézségekkel is társulnak.
Eredményeink tükrében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a szülészeti osztályokon alkalmazásba kerüljenek pszichológus szakemberek, és munkájukkal segítsék a várandósok ellátását.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Molnár Judit
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
NK Magatartástudományi Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program