A veszélyeztetett szívizom terület nagyságának és perfúziójának szerepe intraaortikus ballonpumpával kezelt akut szívelégtelenséggel szövődött akut koronária szindrómában szenvedő betegcsoportban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Kardiovaszkuláris medicina (kardiológia, szívsebészet)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Ágoston András

Előadás adatai

Előadás címe: 
A veszélyeztetett szívizom terület nagyságának és perfúziójának szerepe intraaortikus ballonpumpával kezelt akut szívelégtelenséggel szövődött akut koronária szindrómában szenvedő betegcsoportban
Összefoglaló: 

Bevezetés: A legújabb tudományos közlemények alapján az intraaortikus ballonpumpa (IABP) rutinszerű alkalmazása az akut koronária szindróma (ACS) szövődményeként kialakult kardiogén sokk (KS) esetén ellentmondásos. Célunk az volt, hogy ezen betegek körében megvizsgáljuk a kórházi-, és az elbocsájtástól számított 30 és 365 napos túlélést meghatározó tényezőket.

Módszerek: A DE KK Kardiológia Klinikán 2009 és 2012 között ACS kapcsán perkután koszorúér intervención átesett és IABP-val kezelt betegek adatait dolgoztuk fel. Az anamnesztikus adatok (életkor, nem, rizikó faktorok, korábbi ACS, iszkémiás idő, infarktus lokalizáció), labor eredmények, ill. a kezelés közben jelentkező adverz események (iszkémiás, tromboembóliás, vérzéses, infektív szövődmény) mellett vizsgáltuk az infarktusért felelős koszorúér lézióhoz tartozó szívizomterület nagyságát a Holistic Coronary Care (HCC) program segítségével, valamint a teljes bal kamrai ellátás, ill. a veszélyeztetett bal kamrai terület perfúzióját a Quantitative Blush Evaluator (QuBE) szoftver használatával.

Eredmények: A meghatározott 4 éves időszakban 218 beteg adatait elemeztük. A beteg populáció kórházi mortalitása 29,82%-os volt, a 30 napos 32,58%-nak ill. a 365 napos 35,77%-nak adódott. A vizsgált paraméterek között a globális, ill. a veszélyeztetett bal kamrai terület perfúzióját jellemző érték bizonyult független prediktív tényezőnek (p<0,001), a túlélés előrejelzése szempontjából az utóbbi megbízhatóbb módon (regressziós koefficiens 0,466 vs. 0,028, p<0,001). A túlélő és elhalálozott csoportokban a vizsgált paraméterek között csak a GFR (67,1 vs. 51,3 ml/perc/1,73m2 p=0,001) és a maximum CK érték (2218 vs. 4555 IU/L, p=0,037), valamint a kalkulált perfúziós értékek különböztek szignifikáns módon (p<0,001). A HCC alapján kalkulált veszélyeztetett bal kamrai terület nagysága nem különbözött a két csoportban (63,4 % vs. 65,3%).

Konklúzió: A KS-kal szövődött ACS esetén a veszélyeztetett bal kamrai területre módszerünkkel kalkulált miokardiális perfúziós index igen jó prediktora a túlélésnek. A módszer segítségével nagyobb biztonsággal jellemezhetőek azon betegek, akik az IABP kezelésből profitálhatnak.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Szabó Gábor Tamás
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kőszegi Zsolt
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program