Mikrosebészeti éregyesítési technikák nyomástűrő- és áteresztőképességének összehasonlítása biopreparátumokon

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Traumatológia, ortopédia, idegsebészet, mellkas-sebészet, kísérletes sebészet, szemészet
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Szabó Balázs

Előadás adatai

Előadás címe: 
Mikrosebészeti éregyesítési technikák nyomástűrő- és áteresztőképességének összehasonlítása biopreparátumokon
Összefoglaló: 

Számos mikrosebészeti éregyesítési technika ismert, amelyek alkalmazása függ az adott műtét céljától, körülményeitől, az érgeometriától és az időfaktortól. Minden esetben alapvető a vérzés- és feszülésmentesség, az átjárhatóság biztosítása. Jelen tanulmányban három éregyesítési technikát hasonlítottunk össze vizsgálva az anastomosisok nyomástűrő- és áteresztőképességét.
Egyszerű csomós öltésekkel, tovafutó varrattechnikával és módosított Lauritzen-féle "sleeve" (teleszkópos) technikával 10-10 anastomosis készült csirkecomb biopreparátumok arteria femoralis-án (8/0-s polipropilén varróanyag, serosa tű). Mértük az anastomosisok elkészítéséhez szükséges időt, az erek átmérőjét, feljegyeztük a szükséges öltésszámot. Az eret disztálisan érfogóval leszorítottuk, a proximális végbe 20 G-s kanült rögzítettünk. A kanülhöz csatlakoztatott infúziós szereléket hígított Betadine-nal töltöttük fel a szivárgás jobb láthatóvá tételére. Az infúziós zsákra vérnyomásmérő mandzsetta került. Az éregyesítés után a nyomást jóval az élettani értékek fölé, 280 Hgmm-re emeltük és mértük az 5 perc alatt bekövetkező nyomásesést. A szivárgást vizuálisan követtük, amelyről videófelvétel is készült.
Az erek átmérője 3,25±0,38 mm volt. Az egyszerű csomós öltésekkel készült anastomosisokhoz 13,1±2,4 (12-16) öltésre és 45,6±10,1 percre volt szükség. A tovafutó varratsort 15,1±1,4 öltéssel (13-17) 30,8±5,9 perc alatt lehetett elvégezni (p<0,001 vs. csomós), míg a "sleeve" technikához 6,4±1,1 (4-6) öltés és 21,4±1,9 perc volt szükséges (p<0,001 vs. csomós és vs. tovafutó). A nyomásesés egyszerű csomós öltéseknél 40,2±12,8 Hgmm, a tovafutó varratsornál 39,6±9,8 Hgmm, míg a "sleeve" technika alkalmazásánál 57,4±18,6 Hgmm volt (p=0,034 vs. csomós, p=0,019 vs. tovafutó).
Összességében elmondható, hogy bár a "sleeve" technika gyorsabban kivitelezhető, a legnagyobb nyomásesést ez eredményezte. Az alkalmazott nyomásviszonyoknál és ekkora ereknél további öltések behelyezésére volt szükség, ami az eredeti "sleeve" technika módosítását jelenti. Az alkalmazott összehasonlító módszer segítheti az éregyesítési technikák begyakorlásánál az eredményesség objektív megítélését.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Németh Norbert
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Sebészeti Műtéttani Tanszék
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Furka István
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Sebészeti Műtéttani Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program