Ma Magyarországon, a nem-konvencionális orvoslási eljárások egyre népszerűbbek. Az alternatív orvoslási eljárások között vannak népszerűek, kedveltek, de akad számos, kevésbé ismert is. Vizsgálatomat egy helyi gimnázium összes évfolyama egy-egy osztályának diákjai körében végeztem el.
Célom, a diákok az integratív medicina egyes elemeihez való viszonyának vizsgálata. Ezen kívül, a kapott eredmények összevetése hasonló felmérésekben fellelhető eredményekkel.
Vizsgálatomban a nem-konvencionális medicinális eljárások felosztását a jogi szabályozásban is fellelhető módon követem, megtartva a jogszabály által adott elnevezéseket is. A csoportosítás szempontja: az eljárást szakorvosi, vagy nem orvosi végzettséghez kötött. Vizsgálatom a diákok nem-konvencionális orvoslási ismereteire, az eljárásokhoz való attitűdjeire, és az eljárások felhasználásaira terjedt ki.
Hipotézisem szerint a diákok ismeretei az alternatív medicinális eljárásokról laikus szinten vannak. A diákok attitűdje a nem-konvencionális medicinához, más felmérések eredményei alapján is elvárva, pozitív, vagy közömbös, csak nagyon kis hányada elutasító.
A diákok a nem-konvencionális orvoslási eljárásokból az iskolai egészségnevelés területén azokat a módszereket tartják fontosnak melyeket ismernek; melyekhez pozitív attitűdjük van; ill. preventív jellegűek. A vizsgálat első részének feldolgozásakor a kapott eredményeket összevetve a vizsgálatunkat leginkább megközelítő vizsgálattal, mely az orvostanhallgatókat mérte (Varga et al. 2004.), megállapítható, legtöbb esetben a vizsgálati eredmények nagy egyezőséget mutattak mindkét csoportban. Viszont jelentős eltérések is mutatkoztak.
A vizsgálat második részének feldolgozásakor, előző kutatási eredmények híján csak a kutatási eredményeket tudom közölni.
A középiskolai diákok, az orvostanhallgatókhoz hasonlóan, pozitív attitűddel viszonyulnak a nem-konvencionális eljárások felé. Vizsgálatom érdekes eredményeket hozott az MTA által a konvencionális orvoslással egyenrangúnak elfogadott eljárások területén is.