Angiotenzin konvertáló enzimek szerepe magas vérnyomás kialakulásában mREN2 transzgenikus állatmodellben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Biokémia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Porkoláb Edit

Előadás adatai

Előadás címe: 
Angiotenzin konvertáló enzimek szerepe magas vérnyomás kialakulásában mREN2 transzgenikus állatmodellben
Összefoglaló: 

Napjaink egyik népbetegsége a magas vérnyomás. Kezelésében elsődlegesen választandóak a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert (RAAS) gátló szerek. Ennek a rendszernek az egyik kulcsenzime az angiotenzin konvertáló enzim 1 (ACE1), mely létrehozza az inaktív angiotenzin I-ből az angiotenzin II-t (AT-II), melyet az ACE2 enzim bont le. Az angiotenzin II szöveti mennyiségét így ezen enzimek aktivitásának aránya határozza meg. Az AT-II megfelelő koncentrációban vazokonstrikciót és aldoszteron szekréciót vált ki.
Célul tűztük ki a magas vérnyomás patomechanizmusában a keringő és a szöveti angiotenzin konvertáló enzimek (ACE1 és ACE2) szerepének vizsgálatát.
A vizsgálatainkhoz olyan általunk tenyésztett, renint fokozottan expresszáló állatmodellt választottunk (mRen2), amelyben a RAAS rendszer túlműködése valószínűsíthető. Az ACE1 és ACE2 aktivitást különböző életkorban vett vérből, kettős fluoreszcens festékkel jelölt szubsztrátokkal, plate reader segítségével határoztuk meg, a vaszkuláris válaszokat kanülált mezenteriális- és vázizom arteriolákon vizsgáltuk.
A fiatal állatokból származó vérmintákban az ACE aktivitások között nem volt szignifikáns különbség, azonban az ACE2 aktivitás magasabb volt a renin transzgént hordozó állatokban. A szöveti ACE enzimek indirekt vizsgálatára az ereket AT-II-vel kezeltük és az 1-es típusú AT-II receptor stimulációjára bekövetkező vazokonstrikciót mértük. Az AT-II a mezenteriális érterületen hatástalan volt, azonban vázizomereken a renin transzgénre nézve homozigóta állatokban hatékonyabban alakított ki konstrikciót (100 nM AT-II az mRen2 csoportban 30,4±3,8%-ra, vad típusban[vt] 75,5±9,4%-ra csökkentette az érátmérőt, p=0,055). Az AT-II által kiváltott konstrikcióval ellentétben nem találtunk különbséget a norepinefrin okozta konstrikció mértékében a kontroll (mezenteriális: érátmérő csökkenés 29,9±2,8%-ra, vázizom ér: 18±1,8%-ra) és az mRen2 állatokban (mezenteriális: érátmérő csökkenés 23,6±2,3%-ra, vázizom ér: 17,9±0,1%-ra).
Eredményeink szerint az mRen2 állatokban az AT-II lebontásában fontos ACE2 enzim aktivitásának szabályozási zavara jelenik meg, amely a magas vérnyomás kialakulásának eddig nem ismert mechanizmusát vetheti fel.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Tóth Attila
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet, Klinikai Fiziológiai Tanszék
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Csípő Tamás
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet, Klinikai Fiziológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program