Bevezetés: Monitorról olvasva jobban elfáradunk, mintha ugyanazt a szöveget könyvből, reflektált fénnyel olvasnánk. Feltételeztük, hogy a direkt fényingerlés „jobban kimeríti” a látókérget ellátó rezisztenciaerek vazoreaktivitását, mint az indirekt fénystimuláció.
Célkitűzés: Vizsgálatunkban 20 egészséges önkéntes (10 férfi és 10 nő, átlagéletkor 24.1±1.3 év) ipadről és papírról olvasott 15-15 percen keresztül. A vizuális stimuláció hatására az arteria cerebri posteriorban (ACP) kialakuló sebességváltozást vizsgáltuk transcranialis Dopplerrel.
Módszerek: Vérvizsgálatokkal és vérnyomásméréssel igazoltuk, hogy az egyetemisták nem szenvednek az agyi ereket károsító betegségekben. A 15 perc papír, illetve ipad olvasás sorrendjét sorsolással randomizáltuk. Mind a papírról, mind az ipadről történő olvasási periódus után mértük az ACP-ban bekövetkező sebességváltozást. A statisztikai analízis során ismételt méréses variancia analízist és páros t-tesztet használtunk.
Eredmények: A papírról és ipadről történő olvasás alatt az áramlási sebességváltozás nagysága (119,0±5,8% vs 119,7±5,4%, p=0,39) és a maximális érték elérésének latenciája (13,5±2,5s vs 14,9±4,5s, p=0,12) is hasonló volt. A papírról ill. az ipadről olvasás után sem az áramlási sebesség növekedés (118,4±4,8% vs 118,7±5,6%, p=0.79), sem a maximális érték elérésének ideje (14,5±6,6s vs 14,3±3,6s, p=0.83) nem különbözött szignifikánsan.
Konklúzió: Az ipadről történő olvasás után is hasonló volt a vizuális stimuláció kiváltotta áramlási sebességváltozás, mint papírról olvasás után. A jövőben azt vizsgáljuk, rosszabb-e a vizuális elemeket tartalmazó tesztek eredménye direkt fényben való olvasás után, mint reflektált fény után.