A háromér coronaria betegek kezelésében egyre gyakrabban alkalmazunk percutan intervenciós (PCI) technikákat, azonban a hosszútávú kimenetellel kapcsolatos eredményeink még hiányosak a coronaria bypass műtétekhez (CABG) viszonyítva. A coronaria laesiok komplexitásának értékelésére szolgáló Syntax-score-t (S-s) kevesebb, mint tíz éve vezették be, így hosszútávú prognosztikus értékét jelenleg még nem vizsgálták.

A tanulmány célja a S-s prognosztikus értékének retrospektív validálása és a különböző terápiás eljárások (optimális gyógyszeres terápia-OMT, PCI, CABG) valamint a rizikó faktorok túlélésre kifejtett hatásának vizsgálata a háromér betegek körében.

2001-2002 között 955 coronarographián átesett beteget vizsgáltunk, akik közül 611 páciensnek volt significans (≥50%) coronaria stenosisa, 212 esetben háromér betegséget diagnosztizáltunk. Rögzítettük a rizikóstátuszt (diabetes mellitus(DM), hypertonia (HT), dohányzás, hyperlipidaemia, korábbi myocardialis infarctus (MI)) és meghatározásra kerültek a bal kamrai ejectios fractio (EF) értékek. A háromér betegek közül 47 személy került kizárásra korábbi CABG miatt, és 7 további beteg súlyos valvulopathia miatt.
A fennmaradó 160 beteg esetében retrospektíve meghatároztuk a betegek S-s értékeit. Végponti eseménynek a cardiovascularis halálozást tekintettük. 10 évvel a coronarograpia után vizsgáltuk a túlélést a különböző terápiás modalitások (OMT, PCI, CABG) választása esetén.

A vizsgált faktorok közül a túlélést nem befolyásolta a nem, a dohányzás és a HT, viszont significans (p<0,05) összefüggés mutatkozott a kor, a korábbi MI, a DM és az EF tekintetében. A 160 beteg közül 18 került OMT (S-s:23,2), 43 PCI (S-s: 21,9) és 99 CABG (S-s:31,4) ágba. A S-s-t a fenti paraméterek közül csak a beteg életkora befolyásolta szignifikánsan (p<0,05). Az OMT és PCI csoportban a magasabb S-s prediktora volt a mortalitásnak, viszont CABG csoportban nem.

Az általunk vizsgált kohorszban a heart-team döntését elsősorban a coronariabetegség anatómiai komplexitása határozta meg. A különböző terápiás modalitások esetén retrospektíve számított S-s értékek nagyon hasonlóak voltak a jelenleg alkalmazott irányelvekben meghatározott értékekhez.