Napjainkban a depresszióról, mint népegészségügyi problémáról kell, hogy beszéljünk, amely világviszonylatban is magas számban fordul elő. A WHO adatai alapján elmondható, hogy világszerte a várandós nőknek közel 10%-a, a már szült nők 13% -a szenved ettől a mentális zavartól. A gyermekágyi pszichiátriai zavaroknak, kedélybetegségeknek különböző formáit különböztethetjük meg, így beszélhetünk a gyermekágyi lehangoltságról, gyermekágyi depresszióról valamint gyermekágyi pszichózisról is.
A védőnői munka egyik fontos célcsoportját képezik a gyermekágyasok, a puerperium időszakában az anya és gyermeke intenzív figyelmet élveznek a védőnői ellátás során. Az előbb említett okok mellett témaválasztásomat az is indokolta, hogy a prevenciónak, mint sok más esetben, itt is kiemelt szerepe van. A védőnők, mint prevenciós szakemberek már a prekoncepcionális időszakban és a várandósság időszakában is sokat tehetnek a szülővé válás folyamatának segítésében és a későbbiekben is jelentős edukatív támogató szerepük lehet, ami csökkentheti a gyermekágyi hangulatzavarok előfordulási gyakoriságát, illetve támogathatja a kezelést.
Kutatásom célja, felmérni, hogy az általam vizsgált településeken (Nyíregyháza, Nagyhalász, Ibrány), milyen gyakorisággal fordulnak elő a gyermekágyi hangulatzavarok. Célom továbbá feltárni az előforduló esetek hátterében meghúzódó jellemzőket, a rizikó és védő faktorokat, a család és a szakemberek szerepét.
Kérdőíves kutatásomat anonim, önkitöltős kérdőív segítette, melyet a védőnői tanácsadókban töltöttek a válaszadók.
A szülést követő időszakban megjelenő hangulati elváltozások különböző mértékűek lehetnek, melyek felismerésében, a megfelelő szakemberhez való irányításban, a kezelésben és annak támogatásában a védőnőknek kiemelt szerepe van. A várandósság előtt és alatt a védőnőnek gondozó munkája során lehetősége van a rizikótényezők beazonosítására, a veszélyeztetett személyek kiszűrésére.

Kulcsszavak: gyermekágy, hangulatzavar, védőnő