A látásélesség csökkenés kockázati tényezőinek hatása a háziorvosi szűrés hatékonyságára

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Szekunder prevenció, tercier prevenció (fizioterápia, ápolás és betegellátás)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Győri-Dani Veronika

Előadás adatai

Előadás címe: 
A látásélesség csökkenés kockázati tényezőinek hatása a háziorvosi szűrés hatékonyságára
Összefoglaló: 

Magyarországon a háziorvosi látásélesség csökkenés szűrése jelenleg nem megoldott, a szűrés hatékonysága általában sem jól ismert. Vizsgálatunk során arra törekedtünk, hogy meghatározzuk a visusvesztés epidemiológiai sajátosságait, szociáldemográfiai tényezőit valamint azok kapcsolatát a szűrés hatékonyságával.
A Svájci Hozzájárulás Alapellátás-fejlesztési Modellprogramja keretében Jászapáti, Borsodnádasd és Heves Praxisközösségekben végzett egészségállapot-felmérés 5173 felnőtt résztvevőjének adatait értékeltük elemzésünk során. A felmérés során a visusvesztés és a látószervi károsodás mértékét határoztuk meg. A 3085 fős célcsoportban szemészeti kivizsgálást indikáló (legalább 10%-os) korábban nem ismert látószervi károsodás 648 betegnél volt megfigyelhető. A felderítetlen visusvesztés determinánsait (nem, kor, végzettség, munkaviszony, roma nemzetiség, jól-kezelt/rosszul-kezelt/rejtett hypertonia és cukorbetegség) többváltozós logisztikus, illetve lineáris regressziós elemzésekkel vizsgáltuk.
A felderítetlen legalább 10%-os látószervi károsodás szempontjából protektív tényezőnek bizonyult többváltozós logisztikus regressziós modellekben a középfokú végzettség érettségi nélkül (EH=0,46; p<0,001), érettségivel (EH=0,37; p<0,001), a felsőfokú végzettség (EH=0,34; p<0,001), míg kockázati tényezőnek a magasabb életkor (EH=1,06; p<0,001), a férfi nem (EH=1,59; p<0,001), a rejtett hypertonia (EH=1,51; p=0,036) és a roma nemzetiség (EH=1,47; p=0,037). A visusvesztés mértéke szempontjából szignifikáns befolyásoló tényezőnek bizonyult a többváltozós lineáris regressziós elemzés alapján a magasabb életkor (b=0,15; p<0,001), a férfi nem (b=1,43; p=0,002), a roma nemzetiség (b=2,54; p<0,001), a magasabb végzettség (b=-0,28; p<0,001), a munkavégzés (b=-1,41; p=0,003) és a jól kezelt cukorbetegség (b=-2,89; p=0,012).
Felmérésünk szerint, a háziorvosi rendelőben krónikus betegségük miatt egyébként gondozottak közül a szemészeti kivizsgálást igénylők 21%-a nem kerül felismerésre. Vizsgálatunk demonstrálta a szűrés fontosságát különös tekintettel a depriváltakra és az idősebb férfiakra.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Sándor János
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
NK Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program