A budapesti hajléktalanok szociodemográfiai és pulmonológiai státusza a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tüdőszűrő Programja alapján

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Szekunder prevenció, tercier prevenció (fizioterápia, ápolás és betegellátás)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Morva Eszter

Előadás adatai

Előadás címe: 
A budapesti hajléktalanok szociodemográfiai és pulmonológiai státusza a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tüdőszűrő Programja alapján
Összefoglaló: 

A legyengült szervezetű, megfelelő táplálékhoz ritkán hozzájutó, rossz higiéniai viszonyok között élő hajléktalan emberek rizikócsoportnak tekinthetőek, mind a TBC, mind egyéb pulmonológiai elváltozások tekintetében. Ehhez járul még hozzá, hogy a hajléktalanok krónikus betegségének ellátása nehezen szervezhető meg, kezelésük és utógondozásuk alacsony hatékonyságú. Ennek a problémának a kezelése érdekében kezdte meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1995-ben Tüdőszűrő Programját, aminek a része egy Mozgó Tüdőszűrő Állomás üzemeltetése.
Felmérésünk során azt vizsgáltuk, hogy a hajléktalan populáción belül van-e olyan csoport, akikre komolyabb figyelmet kell fordítani, mert pulmonális betegségek szempontjából nagyobb kockázatot viselnek, és hogy a szűrőprogramok szervezésekor egyes hajléktalan alcsoportokra különösen nagy hangsúlyt kell-e fektetni?
A 2015. októberi a szűrések alkalmával 417 db hajléktalant kérdeztünk meg Budapesten. A kérdőív összesen 26 kérdésből állt, melyek részben a hajléktalanok szociodemográfiai státuszát, részben egészségi állapotát érintették. A felmérés adatai alapján strátum specifikus prevalenciákat határoztunk meg több egészségállapot indikátorra, amik közti eltéréseket az egzakt 95%-os megbízhatósági tartományok segítségével értékeltünk.
A résztvevő 33%-a volt roma, 42%-a volt legfeljebb általános iskolai végzettségű, medián havi jövedelműk 25500 Ft volt, 78%-uk dohányzott, 41%-uk lakott hajléktalan szállón. A hajléktalanok 35%-a szedett rendszeresen gyógyszert; a szűrés 7%-ukban adott pozitív eredményt (esetek száma: 9 tuberkulózis, 2 emfizéma, 2 térfoglalás, 10 pneumonia 7 egyéb elváltozás); 20%-nak munkaképtelenséget okozó alapbetegsége volt; 17%-nak volt már korábban pozitív tüdőszűrési eredménye. A rétegenkénti prevalencia adatok nem mutattak szignifikáns eltérést egyik végpont esetében sem.
Összességben megállapítható volt, hogy a budapesti hajléktalanok pulmonális betegségek szempontjából homogén kockázatú csoportot képviselnek, ami miatt nem érdemes a szűrés során valamelyik alcsoportjukat kiemelt prioritásként kezelni.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Sándor János
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
NK Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program